Bajaszentistván.
Bajaszentistván.
Bajaszentistván. Bács-Bodrog vármegye határán, Baja tőszomszédságában fekvő nagyközség, 665 házzal és 3491, nagyrészt magyar, de bunyeváczczal és némettel vegyes, római katholikus vallásu lakossal. A mai Bajaszentistván helység két község, Pandúr és Kákony egyesüléséből 1805-ben alakult. Pandur helység a török hódoltság alatt keletkezett. A török martalóczok elől menekülő lakosság Bajával szemben, a sok erektől körülvett szigeten telepedett le s e rejtekhelyből alakult Pandúr helység, mely előfordul Pest vármegye 1691. évi összeírásában is, mely alkalommal 1/4 portával volt megróva. 1715-ben 22, 1720-ban 27 háztartást írtak össze. Lakosai ekkor mind szerbek voltak. Kákony helységről 1488-ból van első ízben adatunk; az 1520–21. évi bodrogvármegyei dézsmajegyzékben is előfordul. A török defterekbe Kákony 1580-ban 17, 1590-ben 22 adózó házzal van felvéve a bajai nahijében. 1678–79-ben a kalocsai érseknek 3–3 frt adót fizetett. Az 1690. évi pest-vármegyei összeírásban Kákony a lakott helyek között szerepel. Pandúr helységben, mely Ó-Szeremlyével volt szomszédos, 1770-ben volt az úrbéri rendezés, mely alkalommal az ó-szeremleieket is ide hívták. 1770-ben az úrbéri rendezés alkalmával Pandúron 13 negyedosztályú, Kákonyon pedig 33 negyedosztályú úrbértelket írtak össze. Pandúr helység lakosait, a kik nagyon ki voltak téve az árvizek pusztításának, 1782-ben telepítette át báró Patasich érsek a község jelenlegi helyére, míg Kákony község lakosai ugyancsak az árvizek folytonos pusztításai miatt 1805-ben telepedtek át a mai Bajaszentistvánra. A róm. katholikus templom az 1805–1809. években épült. Kegyura a kalocsai érsekség, mely 1848-ig volt a helység földesura. Jelenleg is a kalocsai érsek a helység legnagyobb birtokosa. 1863-ban óriási tűzvész pusztított itt, mely alkalommal csaknem az egész község, a templommal és a plebániával együtt a lángok martaléka lett. Hozzátartoznak Pandúr és Rezét puszták, továbbá Koppány, Felsőpandúr, Pörböly és Aligvárda lakott telepek. A község lakosai Katholikus Kört, 48-as Függetlenségi Kört és két temetkezési egyesületet tartanak fenn. A községben van posta; távírója és a vasúti állomása: Baja. A baja–bátaszéki vasúti híd és a bajai hajóállomás a község területén fekszik.
