Czeglédberczel.

Full text search

Czeglédberczel.
Czeglédberczel. Czegléd közelében fekvő nagyközség, 481 házzal és 2925, nagyobbára németajkú és róm. kath. vallású lakossal. Helyben van a postája, távírója és vasúti állomása. E községet 1482-ben Albertihez tartozó pusztaként említik. Az 1633–34. évi adólajstromokban a váczi nahije helységei között szerepel, 3 adóköteles házzal. A XVIII. században a Klára-rendi apáczák birtoka volt, egész a rendnek II. Józseftől 1785-ben történt feloszlatásáig. II. József 1785–1787. között hannoveri németeket telepített ide, a kik a községet szépen és szabályosan kiépítették, a kolerajárvány azonban nagy részüket elpusztította, mire az életben maradottak visszaköltözködtek régi hazájukba. Az elhagyott községbe Soroksárról, Adonyból, Solymárról németek, Uriból és Czeglédről pedig magyarok telepedtek és 1804-ben önálló községgé alakultak. Ez időből való a helység pecsétje is. A helyi káplánságot 1787-ben alapították; az anyakönyvek 1797-ben anyaegyházzá emelték. A Klára-rend feloszlattatása után 1848-ig a vallásalap volt a helység földesura és jelenleg is a vallásalapnak van a helységben a legnagyobb birtoka. Az itteni úrilakot Ragány János építtette és ez most Ragány Endréé. A községhez tartozik Cserőpuszta és Nagyállás major. A község a múlt század 80-as éveiben teljesen leégett. A lakosok gazdakört és hitelszövetkezetet tartanak fenn.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi