Dunabogdány.

Full text search

Dunabogdány.
Dunabogdány, dunamenti nagyközség, 522 házzal és 3463 lakossal, kik közül 2444 németajkú, a többi magyar; 3237 r. kath., a többi ref. vallásu. Postája, távírója, távbeszélő és hajóállomása helyen van. Régente Esztergom vármegyéhez, később a XIII. század második felében, Pilis vármegyéhez tartozott. 1285-ben a Kosd vagy Rosd nembeli Tahi Herbord fia Márk és Miklós nemesek IV. László királytól Maros nevű jószágukért nyerik cserébe. 1505 táján még a Tahi család birtokában találjuk. 1559-ben már a török hódoltsághoz tartozott 36 adóköteles házzal. Az 1626-29. években a helység a református hitet követte. A török hódoltság alatt nem pusztult el. 1691-ben 1616, 1695-ben, midőn a vármegyei helységek portáit kiigazították, 1/2 portával rótták meg. Ekkor a gróf Zichy család birtoka volt, s az óbudai uradalomhoz tartozott. A XVIII. század elején népessége új német telepesekkel szaporodott. A róm. kath. plebánia 1721-ben keletkezett; ekkor egy minorita-rendű szerzetes volt a helység lelkipásztora, a kit gróf Zichy Péter hívott ide. A templom 1724-ben épült fel újból s 1755–61-ben megnagyobbították. 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, 23 12/32 egész jobbágyteleket írtak itt össze. Már 1789-ben keletkezett a községi elemi iskola. 1721-ben a ref. istentiszteletet eltiltották. 1790-ben nyertek újra a reformátusok engedélyt imaház építésére. A mai templom 1802-ben épült. 1806 szeptember 21-én erős földrengés okozott sok kárt. Az 1831 július 29-én kitört kolerajárványnak október 11-ig 143-an estek áldozatul. Az 1838. évi nagy árvíz 123 házat és 75 istálót döntött romba. 1845-ben vagy tűzvész pusztított a helységben, a mikor 57 ház és a református templom leégett. 1848-ban a helységben 220 nemzetőrt írtak össze. 1849 június 24-én ismét nagy tűzvész pusztított a helységben, mely alkalommal a róm. kath. templom is leégett. 1850 november 14-én és 1865 április 17-én a tűzvész megismétlődött. Az 1876. évi árvíz alkalmával az alsó Dunasoron 30 ház került víz alá és egy részük összeomlott. 1880-ban szintén nagy árvíz pusztított és 1888-ban 54 ház égett le, az 1897. és 1907. években pedig ismét árvízveszedelem fenyegette a helységet. 1848-ig az óbudai koronauradalom volt a község földesura. Jelenleg nagyobb birtokos nincs a helységben. Hozzátartozik Csódihegyi Kőbányatelep, Paprét és Váradpuszta. Itt vannak a csódihegyi nevezetes trachitkőbányák. A Várad-puszta nevű határrészen római leletek kerültek felszínre. Van a községben Néppárti kör, tulipán-Társaság, Függetlenségi Kör, Temetkezési egylet, Ifjusági egylet, Ifjusági dalárda, Mária-Egyesület, a Magyarországi Munkások rokkant és Nyugdíj-egyletének fiókja és ker. fogyasztási és értékesítő szövetkezet.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi