Fajsz, dunamenti magyar nagyközség, 870 házzal és 3578, nagyobbára r. kath. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Kalocsa. A középkorban szintén Fejér vármegye solti járásához tartozott. 1212-ben Incze pápának a veszprémi püspökséghez intézett levelében, már községként említtetik. A szekszárdi apátság egyházi nemesi, vagyis nemes jobbágyai lakták, külön ispánjuk alatt, a kinek e helység volt a székhelye. A török hódoltság alatt nem pusztult el. 1691-ben 1/8, 1695-ben pedig 3/4 nemesi portával rótták meg. Az 1715. évi összeírásban a nemes községek között szerepel, de azért 21 jobbágyháztartást is vettek fel az összeírásba. 1720-ban nem voltak adóköteles lakosai. A róm. kath. plebánia 1720-ban alakult és ez időtől vannak meg az anyakönyvek is. A róm. kath. templom 1750-ben épült, ezt azonban 1908-ban lebontották s helyébe most épül az új templom. 1848-ig a vallás- és a tanulmányi alap volt a helység földesura és most a kalocsai érsekségnek és a vallásalapnak van itt nagyobb birtoka. Hozzátartozik Sebeserdő és Várszeg-telep.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.