Galgahéviz.
Galgahéviz.
Galgahéviz. Ugyancsak galgavölgyi magyar nagyközség, 356 házzal és 1945, nagyobbára r. kath. vallású lakossal. Postája és vasúti megállója helyben van, de a távírója Tura. Az Ákos nemzetség ősi birtoka és az e nemzetségből leszármazott Prodavizi Ördög Miklósé volt 1425 előtt Tura, Szent-László, Valkó, Nyir, Szörény, Osztár, Monostorallya, Bag, Kis-Némedi és Vácz-Hartyán helységekkel együtt, melyek egészen körülveszik a mai Monostorpusztát, a nemzetség egyik ősi fészkét, hol ősi monostora állott. 1530 táján Tahy Ferencz birtokában 68találjuk. 1559-ben már a török hódoltsághoz tartozott, a budai liva helységei között, s 21 ház után fizetett fejadót. A török hódoltság alatt nem pusztult el. Az 1690. évi összeírás szerint oly jelentékeny népessége volt, hogy Vácz után, Zsámbokkal együtt, erre a helységre rótták ki a legtöbb portát. Az 1695. évi összeírás alkalmával portáinak számát 2 1/4-re igazították ki. Róm. kath. anyaegyháza már 1697-ben fennállott, anyakönyvei 1710-ben veszik kezdetüket és a templom a XVIII. század elején épült, Makkay István, az akkori plebános és a hívek áldozatkészségéből. Mivel azonban az idők folyamán a templom szűknek bizonyult, herczeg Esterházy Miklós, az akkori kegyúr, 1796-ban kibővíttette. 1848-ig a herczeg Esterházy család volt a helység földesura. A határrendezés 1863-ban történt. Jelenleg báró Schossberger Viktor ás Hevessy Lajosné szül. báró Sohossberger Jenny a helység legnagyobb birtokosa. Hozzátartozik Monostorliget, továbbá Teréztelep és Homokynétanya. Az ú. n. Szentandrás parton hajdan kolostor állott fenn, melynek alapfalai még meglátszanak. A Császárúti dűlő onnan vette a nevét, hogy mikor őfelsége az 50-es években az országot bejárva, erre utazott, ezen a részen haladt végig kíséretével. A község alatt hajdan meleg forrás fakadt, melytől a helység a hévíz elnevezést nyerte. E forrás azonban már rég elapadt. A község előbbi neve csak Héviz és azelőtt Heővíz volt.
