Isaszeg.

Full text search

Isaszeg.
Isaszeg, nagyközség a gödöllői járásban, 484 házzal és 3823 tótajkú és róm. kath. vallású lakossal. Posta, távíró és vasuti állomása helyben van. 1259-ben, a IV. Béla és fia István ifjabb király között támadt versengésből keletkezett háborúban, az utóbbi itt e tájon fényes győzelmet aratott IV. Béla nádora: Henrik fölött. A középkorban Irsvaszeg, Ilsvaszeg (Irswazegh, Irsazeg, Irsovazeg, Ilswazegh) alakban fordul elő. 1430-ban Zsigmond király a Rozgonyiaknak zálogosította el, Szentgyörgytelke és Dusnok pusztákkal egyetemben. Tőlük 1490-ben a Széplaki Botka család veszi zálogba Págy és Szentgyörgytelke pusztákkal együtt. Ez időből való a róm. kath. templom is, melyet azonban azóta teljesen átalakítottak. 1559-ben a hódoltsághoz tartozó helység volt és 17 adóköteles ház után fizetett adót. A török hódoltság alatt elpusztulván, már 1690-ben német lakosokkal telepítették be, de adóval sem ekkor, sem 1695-ben nem rótták meg. Ekkor Verlain budai parancsnok birtokában találjuk, kinek utódaitól vétel útján 1734-ben gróf Grassalkovich Antal birtokába került és azóta a gödöllői uradalom sorsában osztozott. A róm. kath. plebánia 1621-ben is fennállott. Anyakönyvei 1734-ben kezdődnek. 1849 április 6-án e helység határában Görgey Artur döntő győzelmet aratott a herczeg Windisch-Grätz személyes vezérlete alatt álló osztrák hadseregen. Az osztrákok 1000 embert vesztettek halottakban és sebesültekben, míg a honvédek közül 800-an estek el vagy sebesültek meg. Mialatt Jellasich hadai Isaszegen tanyáztak, az egész helységet kirabolták. Ekkor tünt el a plebánia-hivatalból az 1774 év előtt vezetett „Historia Domus,” több más értékes tárgygyal együtt. A tagosítás, illetőleg elkülönzés 1864-ben történt. 1848-ban és 1878-ban a község leégett. Az osztrákok fölött aratott győzelem szinhelyén szép honvédszobor hirdeti a magyar seregek dicsőségét. A község határában van a koronauradalom pusztája, mintagazdasága, csinos tisztilaka és a m. kir. szesztermelő tanfolyam mintaszerű szeszgyára. Van itt olvasókör, II. Rákóczi Ferencz és Haladás-asztaltársaság, Önsegélyző temetkezési egylet, Korona-hitelszövetkezet, erdőgondnokság. A határban találtak régiségeket, melyeknek egy része a Múzeumba került. A községhez tartozik Ilkamajor és Tápiószentgyörgy puszta, továbbá Belső- major és Ürgemajor.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi