Kispest.
Kispest.
Kispest, a főváros tőszomszédságában fekvő nagyközség, 3000 házzal és 25000, túlnyomóan magyar anyanyelvű s kevés kivétellel róm. kath. és ref. vallású lakossal. Van posta, távíró és távbeszélő-állomása és állandó villamosvasúti összeköttetése a fővárossal. A helység területe azelőtt Szent-Lőrincz pusztához tartozott, s így kiegészítő része volt a gödöllői herczeg Grassalkovich-féle uradalomnak, melynek feloszlatása után több részre tagolva eladatván, Rózsa Lajos, Herrich Károly és Egert József az abból vásárolt részletekből osztottak ki és adtak el egyeseknek házhelyeket. Így kezdett a község 1871-ben alakulni és oly gyorsan fejlődött, hogy 1875-ben már önálló nagyközség lett. Ugyanakkor egy másik telep egyesült vele, melyet Török Ferencz alapított s melyet róla Törökfalvának neveztek el: A törökfalvai rész Szent-Lőrinczpuszta legfelső végén, a budapesti határ szélén, a tulajdonképeni Kispest, pedig a Budapest–Szolnok közötti megyei út baloldalán terül el. 1876-ban Törökfalva 50, Kispest 800 házhelyet foglalt el. Róm. kath. kápolnája 1877-ben épült. Ennek helyén emelkedik a szép új Rudolf fogadalmi templom, mely 1904-ben készült el, Ribényi Antal lelkész fáradozásainak eredményeként. 1898-ban épült a ref. templom. A kisebb királyi haszonvételek ekkor gróf Lónyay Menyhért volt miniszter birtokában voltak. A község a főváros szomszédságában rendkívül 88gyorsan fejlődik. Társadalmi s ipari élete is nagyon élénk. Itt van Pálóczi Horvcáth István nagy mészhomok-téglagyára és az itt gyártott téglákból épül az állami munkásháztelep, mely maga egész kis várassá fejlődik. Továbbá gyártelepei a Hofherr és Schrantz-féle gépgyár, Biehn János kátrány- és aszfaltlemez-gyára és több butorasztalos gyár.
Kispest. A templomtér.
