Tápiószecső.
Tápiószecső.
Tápiószecső. Nagyközség a rákos–újszászi vasút mellett, 450 házzal és kb. 3000 r. kath. magyar lakossal. Posta, távíró és vasúti állomás helyben van. A Kartal nemzetség ősi birtoka. 1264-ben e nemzetség sarja Kabas Tamás birtokában találjuk, a ki a nemzetség másik két tagjának Uza fiai Ferencznek és Péternek itteni birtokait megszerezte. Tamás fia II. Tamás (1276–1295) szecsei előnévvel élt, tehát valószínűleg itt lakott. A XV. században Zechw, Zechew és Zechewd (Szecsőd) alakban említik az oklevelek. 1426–1456-ban a Perényi család 145birtoka, mely család előbb Lábatlani Gergelynek zálogosította el, majd 1471-ben a Báthoriaknak adta el 16.000 forintért. 1474-ben szintén a Báthori család birtoka. Országos vásárait 1427-ben említik. Egy 1472-ben kelt oklevél oppidumnak (városnak) mondja. 1695-ben másfél portával rótták meg. 1715-ben 53, 1720-ban 82 adóköteles magyar háztartást vettek föl e helységben az összeírásba. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint herczeg Esterházy Pál Antal és Grassalkovics Antal birtoka, de kívülök még néhány kisebb birtokos is volt itt, mint Tarkó János, Némedy András, Koncz Ferencz és Jakab. 1770-ben, az úrbéri szabályozás alkalmával, csupán 37 24/32 úrbértelek volt e helységben. A róm. kath. templom még a XVII. századból maradt fönn, de 1741-ben herczeg Esterházy Antal átalakítatta és megnagyobbíttatta. A plebánia már 1673-ban fönnállott; anyakönyvei 1698-ban veszik kezdetüket. 1848-ig herczeg Esterházy Pál volt a helység földesura. Jelenleg Hevesy Lajosné, szül. báró Schossberger Jenny a helység legnagyobb birtokosa. A tagosítási egyezséget 1857-ben kötötték herczeg Esterházy uradalmával. A községhez tartozik: Belsőmajor, Magdolnatelep, Kláramajor és a Tápiói Kismajor.
