Zsidó, kisközség a váczi járásban, 159 házzal és 768 tótajku és ág. ev. és róm. kath. lakossal. Postája, távírója és vasuti állomása Galgamácsa. E közég a Zsidó nemzetség ősi fészke. Szent Balázs vértanú tiszteletére emelt premontrei prépostsága a XV. században még fennállott 1421–1422-ben a Zsidaiak vagyis a Csákiak voltak a kegyurai. 1430-ban Zsigmond király a Rozgonyiaknak zálogosította el és ők 1438-ban adományul nyerik. 1446-ban prépostságát is említik. 1474-ben a Nésai családnak is voltak itt birtokai, melyek a Gyáli Kenderesieknél voltak zálogban. 1525-ben Werbőczy István birtokába került. 1559-ben a török hódoltsághoz tartozott és 10 ház után fizetett fejadót. Az 1633–34. évi török kincstári adólajstromokban a pesti nahije helységei között találjuk, 3 adóköteles házzal. A török hódoltság végszakában elpusztult és az 1695. évi összeírásban még nem szerepel. 1715-ben 9, 1720-ban 10 magyar és 3 tót háztartást írtak össze e helységben. 1737-ben Grassalkovich Antal birtokában volt és a gödöllői uradalomhoz tartozott egész 1848-ig. A róm. kath. templom a XVIII. században épült. A tagosítás 1862-ben történt. A lakosság fagyasztási szövetkeztet tart fönn. A községhez tartozik Ligetpuszta; ez azelőtt Tisza Kálmán birtoka volt, melyet tőle 1894-ben Fischer Ede vett meg; újabban Zsidóliget nevet nyert; továbbá Egrestanya, mely azelőtt Névtelentanya néven volt ismeretes.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.