Bányák.
Bányák.
Meg kell emlékeznünk e helyen a vármegye területén lévő kőzetek előfordulásáról, azok feltárásairól, illetőleg az üzemben lévő bányákról is.
Tömött mészkő előfordulásai, illetőleg fejtései: Borosjenő, Budapest, Csobánka, Csővár, Nagykovácsi, Pilisszentkereszt, Tinnye, Üröm; a hol részben kavicsolás, főleg azonban égetés czéljából fejtik. Durva mészkő: Békásmegyer, Bia, Budafok, Budakesz, Budapest, Csővár, Fót, Kistétény, Nagytétény, Páty, Tök, Törökbálint, Üröm, Zsámbék; a hol különösen építésre használják a fejtett követ. Mésztufa: Békásmegyer, Budakaláz, Budapest, Pomáz, Üröm; építőkőnek használják. Dolomit: Budakesz, Budaörs, Budapest, Piliscsaba, Üröm, Zsámbék; útkavicsolásra, poralakjában súrolásra és szódavízgyártásra használják. Biotit-andezit, biotit-amfiból-andezit, amfiból-andezit: Dunabogdány, Izbég, Pilisszentkereszt, Visegrád; útépítésre, útkavicsolásra és folyószabályozásra használják. Piroxén-andezitek: Duka, Püspökhatvan, Váczrátót, Püspökszilágy, Sződ, Galgagyörk, Vácz. Biotit- és amfiból-andezit konglomerátja, brecciája és tufája: Kisoroszi, Szentendre, Visegrád; út-kavicsolásra és építésre alkalmas. Pirokszén-andezit tufái: Acsa, Fót, Kisnémedi, Vácz, Kisújfalu, Galgagyörk; építésnél és traszczement-készítésnél nyer alkalmazást. Kavics, homok-konglomerát, homokkő: Acsa, Alsónémedi, Apostag, Budapest, Csömör, Dunapataj, Fót, Nagykovácsi, Pestszentlőrincz, Rákoskeresztúr, Szalkszentmárton, Törökbálint, Vácz; a kvarczhomokkő különösen építőkőnek használható (ha kötőanyaga nem szénsavas mész). Barnaszén csak Nagykovácsi, Pilisszentiván és Vörösvár környékén fordul elő oly telepekben, a melyek kiaknázásra érdemesek. A harmadkor elején sülyedésnek induló Budai-hegycsoport medenczéit édesvizű mocsarak töltötték be, amelyeknek peremén (épp úgy, mint az erdélyi, a losonczi és petrozsényi medenczékben) hatalmas széntelepek keletkeztek. Ezekre rakódtak a területet újra elárasztó tengereknek először keverék (sós-édes), majd pedig sós vizéből képződött rétegei. A Pilisszentiván és Pilisvörösvár környékén a „Budapest vidéki kőszénbánya r.-t.” részéről feltárt rétegek sorozata a következő. Közvetetlenül a dolomitra települt középeoczénkorú édesvízi képződmények bitumenes édesvizű mészkőből és közbül fekvő barnaszéntelepekből áll, a mely telepek (öt) hatalmassága a közöttük fekvő mészkőrétegekkel együtt 14közel 35 métert tesz ki. Ezek fölött következnek márgás, agyagos édesvízi lerakódások, széntelepek nélkül, a melyek fölött nummulitmész, majd vastag agyagréteg (sósvizű), végül pedig diluviális agyag és homok rakódott le. Barnaszénen kívül még lignit is előfordul hatvan és Gödöllő mellett.
