Domborzati viszonyok.

Full text search

Domborzati viszonyok.
A Magyar Nagy-Alföld és annak éjszak-éjszaknyugati peremén húzódó hegyes vidék a vármegye most vázolt határai közé eső részeinek ábrázatja nem egységes. Ha a domborzati viszonyokat, azok keletkezését és kialakulását, továbbá a talajnemek minőségét figyelembe vesszük, öt, fiziográfiailag elég jól jellemezhető területi egységet különböztethetünk meg, a mint ezt a mellékelt térképvázlat is mutatja.

Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye fiziográfiai viszonyainak vázlatos térképe.
1 = a Magyar Középhegység csoportjainak határa: 2 = a Duna és Tisza óalluviális terrasszát határoló magaspart; 3 = a Duna–Tisza közti hátság kötött és félig kötött homokbuczkáinak éjszak-nyugat-délkeleti irányban húzódó sorai; 4 és 5 = fő- és mellékvízválasztók; 6 = a vármegye határa; 7 = uralkodó szélirány az egész évben; 8 = uralkodó szélirány nyáron; 9 = uralkodó szélirány télen. I = a Magyar Középhegség dunajobbparti része; Ia = a Szentendre-Visegrádi hegycsoport, Ib = a Budapesti hegycsoport; Ic = a Gerecse-hegycsoport; Id = a Székesfehérvár-Velenczei hegység; IIa = a Váczi Nagyszál; IIb = a Cserhát déli nyulványai. A térképen közölt számok tengerszín feletti magasságokat jelentenek. Mérték: kb. 1:1.200,000.
Az az éjszak-éjszaknyugati csücsök (I. a, b, c, d,), a melyet a Duna diósvölgy–nagytétényi szakasza választ el a vármegye zömétől, nem tartozik az Alföldhöz, úgyszintén a vármegye éjszaki határa mentén elterülő és dél-délkelet felé vonuló hegyvidék (II. a, b,) sem. Mindkettő a Magyar Középhegységnek része, a mely 3délnyugat-éjszakkeleti irányban huzódva, lép a vármegye területére, a hol a Duna völgye ketté szeli. A nyugati részből a pilis-budapesti és szentendre-visegrádi hegység csoportja, a keletiből pedig a Cserhátnak déli halomvidéke esik a vármegye területére. A kettő szerkezetileg különbözik egymástól és merőben elüt az Alföldnek a vármegyéhez tartozó részeitől, ámbár a Duna–Tisza közötti hátság (III.), a mely a vármegye középső részét foglalja el, mintegy a Cserhát déli nyúlványainak folytatásaként tünik föl. E hátságnak két oldalán fekvő dunai (IV.), illetőleg tiszai (V.) régi árterületnek nagy része szintén még a vármegyéhez tartozik. A két utóbbi czélszerűség szempontjából a Duna–Tisza közötti hátsággal egyetemben (tehát a vármegyének szorosan az Alföldhöz tartozó részeit együtt) és először fogjuk tárgyalni, utána pedig a Középhegységnek bennünket közelebbről érdeklő részeiről szólunk.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi