A pápai tizedlajstromok fontosságai.

Full text search

A pápai tizedlajstromok fontosságai.
A magyar püspöki kar már 1771-ben kutatásokat eszközöltetett e czélból a vatikáni oklevéltárban, a melynek gazdag tárházát először Czeles Márton aknázta ki tervszerűleg, a magyarországi egyházak történetének szempontjából. Az 1771-iki kutatás eredménye a XIV. századbeli pápai tizedjegyzékek magyarországi anyagának lemásolása volt. A pápai tizedjegyzékeket azonban, tudvalevőleg, legtöbbször idegenből ide küldött egyházi egyének állították össze s így nem csodálható, hogy azokban a magyarországi helynevek sokszor a felismerhetetlenségig elferdített, megcsonkított alakban vannak bevezetve. A magyar történettudomány akkori állása mellett tehát jóformán kibetűzhetetlen rejtélyt alkottak. A püspöki kar és egyes szaktudósok vélekedése az volt, hogy a hiba nem a tizedjegyzékekben, hanem azok másolatában rejlik. Ez a feltevés szülte azután az ujabb másolat kiadását szorgalmazó mozgalmat, mely, sajnos, az ügyet ismét egy külföldire, a nagy tudományú, de a magyar nyelvben járatlan Theiner Ágostra bízta. Az ő másolatáról ma már a tudomány megállapította, hogy az még az 1771-iki másolatnál is gyarlóbb és tökéletlenebb.
Végre Fraknói Vilmos buzgólkodása és fáradhatatlan utánjárása, sőt áldozatkészsége mellett, megalakult a Vatikáni magyar bizottság s feltárultak a vatikáni levéltár magyar vonatkozásu kincsei.
Ám ez a kincs olyan volt, mint a föld gyomrából előkerült nyers arany. Végleg beigazodott, hogy a tizedjegyzékek anyagát vastag salak födi, az igazságot azokból csak nagy szaktudással, lelkiismeretes, nehéz munkával, a legaprólékosabb részletek szorgos, úgyszólván górcsövi vizsgálatával, elemzésével lehet használhatókká tenni. Ezt a nehéz feladatot, a vatikáni bizottság megbízásából, művészi kézzel és több neves munkatárs becses segítségével, oldotta meg Ortvay Tivadar* Ma előttünk fekszik Magyarország egyházmegyéinek XIV. századbeli atlasza, egyházi földrajzának vázlata s ennek révén vármegyénk területének egyházi beosztásának középkori képe.
A mű: Geographia Ecclesiastica Hungariae. Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején czímen, két vaskos negyedrétű kötetben, 7 drb. térkép-melléklettel felszerelve jelent meg. Budapest 1891–1892.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi