A kalocsai székesegyház.
A kalocsai székesegyház.
1869-ben b. e. Haynald Lajos bíboros-érsek kezdésére nagynevű archaeologusunk, Henszelmann Imre ásatásokat végzett Kalocsán, hogy a régi székesegyházra, melyet Istvánfy értesítése szerint a szabad hajdúk 1602-ben elpusztítottak volt, némi világosságot vessen. Ez alkalommal kitűnt, hogy Kalocsának, fennállása óta, most éppen a harmadik székesegyháza van. Az első székesegyházból fenmaradt romok a bazilika-stílre és a XI–XII. századra vallanak. Nem volt nagy templom, de igen szép épület lehetett, mert a négy saroktorony alapfalai a legtisztább román ízlésre vallanak. Ezt Asztrik érsek építtette és Szent István rendezte be. Valószínűleg a tatárok dühének esett áldozatul. A második székesegyházból felmaradt romok ugyanis a XII. század végére, vagy a XIII. század első felére vallanak, a mi IV. Béla korával esik össze. Ez a templom a clugnyi benczések által kezdeményezett franczia-csúcsíves stílben épült s azonos a szabad hajdúk által vandal módon elpusztított templommal.*
Az ásatásokról lásd Henszlmann czikkét az egyházmegye 1870-iki Schemat. ismusában.
A mai székesegyház építésének kérdésével legelőbb Széchenyi Pál érsek kezdett foglalkozni. 1709-ben ugyanis felajánlotta a sárközi tized jövedelmét két egymást követő évre a plebánia-templom építésére. Az volt a gondolata, hogy az ideiglenesen a székesegyház czéljaira is szolgáljon. Azonban eszméjét nem valósíthatta meg. Utóda Csáky Imre azután helyreállíttatta és felszerelte a plebánia templomot s azt használta ideiglenes székesegyházul.* A mai székesegyház alapkövét Patachich Gábor érsek tette le 1735 június 2-án.* és azt annyira felépítette, hogy abban istentiszteletet lehetett tartani.*
Patachich György pp. a kalocsai állapotokról 1713-ból. Lásd Katona i. m. II. k. 158. 1.
Katona i. m. II. k. 220.
Ezt ő maga mondja abban a kérvényében, a melyben a királytól az egyházmegye fölsegítésére, a földvári apátság javainak adományozását kérelmezte. Lásd: Katonánál i. m. II. 254. s köv. 1.
A székesegyház teljes kiépítése Csáky Miklós és Klobusiczky Ferencz érsekek nevéhez fűződik. A remek főoltárt Kunszt József állította fel Szent István és Szent László királyok művészi márványszobraival együtt, felhasználván az e czélra Nádasdy érsektől hagyományozott összeget is.
