A váczi püspökség egyházmegyéjének törzsét Pestmegye és Kis-Nógrádmegye területe alkotta. Hozzá tartozott még Külső-Szolnok vármegye is. Csongrád, úg látszik, csak később, a XIII. század folyamán lett az egyházmegye kiegészítő részévé, mert I. Gézának 1075-iki idézett levele még különállónak sejtteti e megye határait. Ezzel szemben viszont Pázmány Péter 1629-iki zsinata azt tanítja, hogy az egyházmegye kezdettől fogva mai terjedtségével bírt. Határait tehát nyugaton a Verőcze-patak és a Duna jelölték. Maga Verőcze azonban már kívül esett a megyén. A déli határ nagyjában az a konvenczionális vonal, mely a váczi és kalocsai egyházmegyéket ma is elválasztja. Éjszak-keleten a Zagyva vize volt, csekély megszakítással, a határvonal, mely azután átlépte a Tiszát, levonúlt a Berettyó mentén délnyugatnak a Kőrösig s csekély részben ennek folyását követve, átment a Száraz vizéig, honnan merően nyugatnak tartva, Hódmező-Vásárhely táján déli irányt vett és Szegedtől éjszakra lépett át a Tiszán.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.