VI. Az esztergomi érsek alá tartozó megyei terület.
VI. Az esztergomi érsek alá tartozó megyei terület.
Az esztergomi érsek joghatósága, különleges állásából kifolyólag, az ország minden egyes részében kiterjedt bizonyos kiváltságos helyekre. Így megyénk területének egyes részei is, mint kivett, vagyis nullo mediante egyenesen az ország prímásának joghatósága alá tartozó egyházi helyek jelentkeznek.
Ilyen volt Pest városa, mely, úgy látszik, kezdettől fogva ki volt véve a váczi püspök joghatósága alól és mint parochia exempta egyenesen az esztergomi érsek alá tartozott. A Berengár-féle nagy lajstrom függeléke, mely a XIV. század első feléből származik, világosan sejtteti, az 1397-ik évi esztergomi káptalani statutum pedig nyiltan kimondja. Ugyancsak erre vall a Rufinus-féle 1317–1320-ból származó számadási könyv is. Ez adatok szerint különben Pest ebben az időben már „igen előkelő és gazdag” hely volt s plebánosa a jobb javadalmazású egyháziak sorába tartozott.*
V. ö.: Ortvay. Magy. egyh. föld. I. k. 7. és 110. 1.
A Csepel-sziget, mint királyi birtok, egész terjedelmében szintén ki volt véve a váczi, illetőleg a veszprémi püspökök joghatósága alól és egyenesen az esztergomi érsek alá tartozott. Az érsek a maga helynökévé a csúthi prépostot tette meg, ki az ő nevében quasi főesperesként szerepelt. Egyidőben, úgy látszik, tényleg külön főesperességet alkotott, mert az esztergomi egyházmegyében 1264 és 1265-ben Szent eustachi főesperességgel találkozunk,* a mely nem lehetett más, mint a Csepel-sziget, hol a Szent Eustachról czímzett prépostság állott.
Theiner. Mon. Stitt. Eccl. Hung. I. 266. 279. 1. Fejér. CD. IV. III. 228., 258. Knauz. Mon. Eccl. Strigon. I. 498., 520. 1.
A Csepel-sziget helységeinek jórésze egyházas község volt. Igy a mai Ráczkevén, illetőleg annak egy részében, mely Ábrahámtelke nevet viselt, már I. Ulászló király idejében réginek mondott templom-rom állott. Ez a templom Ábrahám patriárkának tiszteletére épült volt. Tényleg a hely már 1303-ban is Ábrahámberke nevet viselt* Becsén már 1342-ben Szent István vértanú tiszteletére emelt kőtemplomot említ egyik oklevelünk.* Szigetszentmártonról IV. László több oklevelet keltezett, a melyekben a keltezés helyét így jelöli: apud S. Martinum, a mi teljes bizonyossággal egy Szent Márton tiszteletére épült templomot jelez.* Hogy Szentmihályon és Szentmiklóson is volt már a legrégibb korban templom, azt nevök oklevélszerű említése teszi valószínűvé.*
V. ö.: Magdics. Dipl. Ráczkev. 23. 1. és Csánki czikkét a Tört. földrajz III. k. 343. 1.
Zichy Okmt. II. 43.
Hazai Okmt. VIII. 272.
V. ö.: Caánkinál. i. h. III. k. 349.
A csúthi prépostság.
Szent Jakab apátság.
Szt. Pantaleon-apátság.
Pilisi részek az esztergomi érsekség alatt.
