A szandzsákok.
A szandzsákok.
A budai szandzsák székhelye Buda volt s külön bég nélkül, egyenesen a budai pasa alá tartozott. Ez a szandzsák keskeny szalagban a Duna jobbpartján Földvártól egész Visegrádig húzódott fel, Magában foglalta tehát az egész pilisi részt, de átterjedt a Duna balparajára is. Hozzá tartozott Vácz és annak környéke; és innen délre Pestmegye egész középteste, le Kecskemétig. Innen délre a Duna-Tisza köze, le egész Titelig, Bácsig a szegedi szandzsákhoz tartozott, a melynek középpontja Szeged volt. Ide tartozott tehát Félegyháza, Kalocsa, Solt vidéke és az egész Kiskunság.
A mai szolnoki vasútvonaltól nyugat felé eső rész, a maglódi, gyömrői, nagykátai vidék egész Szolnokig s azon felül Hevesmegye, a Jászság és a Nagykunság a szolnoki szandzsák területe volt.*
V. ö.: Magyarországi török kincstári defterek (röviden Defterek) forditotta Velics Antal, sajtó alá rendezte Kammerer Ernő. I. k. Bevez. XXXII. 1.
A budai szandzsák zsoldos haderővel megrakott erősségei voltak: 1. Budavára. Ebben (1568–69-ben) volt 1636 zsoldos, kiknek 11297 akcse napi zsold járt. Összes illetményeik egy félévre 2,000.177 akcsét tettek.* 2. Pest vára. Zsoldosok száma 939. Napizsoldjuk 4153 akcse; összes illetményült egy félévre 912,515 a. 3. Vácz vára. Zsold. 126. Napizs. 867 a. Összes 152424 a. 4. Visegrádvára. Zsoldos 125. Napizs. 767 a. összes 135,670 a. 6. Zsámbék vára. Zsoldosok 151. Napizsold 997 a. Félévre összesen 175,943 a. Ide tartozott még haderővel megrakott helyként: Hamzsabég, Dunaföldvár, Ercsi, Vál és Csákberény.*
40 akcse = egy dollár; 50 akcse egy scudo vagy szultanino nevű török arany, 60 akcse = egy jó magyar aranynyal, vagyis 2 frt 15 pénz értékkel. 1584–1585-iki feljegyzések szerint.
Defterek II. 383. I. XLV. és II. 687.
297A Szolnoki szandzsákban Szolnok várában, a szentmiklósi és a csongrádi párkányokban; a szegedi szandzsákban Szeged várában, a kalocsai és bajai párkányokban volt zsoldos haderő elhelyezve. A kalocsaiban 1568–69-ben volt összesen 293 zsoldos, a kiknek napizsoldja 1602, félévi illetménye 279,835 akcse volt.
A vármegye területén elhelyezett összes zsoldos haderő tehát a nevezett években 3270 emberből állott, a kik naponként 19,083 akcse zsoldot kaptak s félévenként 3.664,564 akcsényi hatalmas összeget emésztettek fel. A török haderő nagy hullámzásnak volt kitéve, mert péld. 1544–45-ben ugyanitt 12,000 zsoldos volt, a kik évenként 28.945,363 aktaét húztak a szultántól.*
U. o. I. 31. 1. V. ö. még II. 688. és köv. 695. és köv. 1.
A bírósági szervezet nem terjedt ki a hitetlenek között való igazságszolgáltatásra. Ha peres ügyeikben a kádihoz fordultak, az megvizsgálta az ügyet és ítéletet is hozott, de nem kívánta, hogy minden apró-cseprő bajjal hozzá fordúljanak. Az ő figyelmét a hagyatékok és a bűnügyek fogták le. Az előbbiek azért, mert a hagyaték eligazítása a török bírák főjövedelme volt; az utóbbiakra azért, hogy a tetteseket kinyomozza és azoktól a vérdíjakat behajtsa. Minden egyes pasalikban több bírósági kerület volt, a melyeket náhiek-nek neveztek. A budai pasalik náhiei voltak: Buda, Pest, Vácz, Visegrád, Dunaföldvár és Kecskemét. Volt még náhie a szegedi szandzsákhoz tartozott Kalocsán is.*
V. ö. Defterek I. Bev. XLVII. és köv. 1.
