A provizórium.
A provizórium.
Beköszöntött végre a provizórium és tünedezett mindegy remény, hogy a király és a nemzet valaha megértik egymást. Pest vármegye 1861 augusztus 27-iki közgyűlésén foglalkozott az új helyzettel. A rendek ekkor elhatározták, hogy mindaddig együtt maradnak, míg csak erőszakkal fel nem oszlatják őket. A közigazgatási költségek fedezésére, miután adókat nem vethettek ki, kölcsön felvételét határozták el s e kölcsönt a vármegye közönségének adakozásából kívánták előteremteni. A hazafias tisztikar pedig lemondott hat havi fizetéséről.
A helytartótanács a vármegyével szemben retorzióhoz folyamodott. Rendeletileg oszlatta fel a vármegyei bizottságot és megsemmisítette annak az országgyűlésre vonatkozó határozatait. A rendek e helytartósági rendelet tárgyalása czéljából szeptember 30-ára közgyűlést hívtak össze; de mert idejekorán értesültek arról, hogy a kormány a közgyűlés megtartását meg fogja akadályozni, már 29-én összejöttek. Csakhogy a kormány is résen állott. A vármegye termébe fegyveres hatalom vonult be és megakadályozta a vármegye-gyűlés megtartását. A vármegye tisztikara erre, október 1-én, lemondott hivataláról s a legfontosabb folyó ügyek intézésével a vármegyei urak egy magánértekezletének határozatából, Nyáry Pál alispántól kijelölt nehány hivatalnokot bíz meg.
