Állattenyésztés.
Állattenyésztés.
A város állattenyésztése nem nagyarányu. A ló, szarvasmarha, sertés és a baromfi a nagyban tenyésztett állatok. Lótenyésztés a szó szoros értelmében nincs. A gazdák a lovat csak mint szükséges igás állatot tartják s minden további tenyésztés kizárásával szaporítják. A mezőgazdasági munkák jórészét lóval végzik. A lótenyésztésnél nyert csikókat vagy eladják, vagy felnevelik. Az értékesebbeket katona- vagy hintóslovakul értékesítik, a többiekkel az igásállományt pótolják. A lóállomány nemesítésére a nagykőrösi méntelep apaménjeit használják. A város 12–14 ménről gondoskodik.
A szarvasmarhatenyésztésre már nagyobb súlyt helyeznek a gazdák. Alig néhány évtizeddel ezelőtt teljesen visszafejlődött állatállomány volt a lakosság kezében. Ma már a helyzet egészen megjavult. Erőkifejtésre a magyar-erdélyi szarvasmarhát használják. Ezt vásárok útján szerzik be. Ujabban mind gyakrabban találni nyugati származású ökröket is. Tehénfajták közül elvétve látható a tíszta vérű magyar-erdélyi tehén. A nyugati fajtákat is inkább keresztezésben találjuk. Ezek közül a simmenthali jelleg domborodik ki, sőt már egészen tisztafajú simmenthali tehenet is tenyésztenek, valamint bonyhádit is. A fősúly majdnem teljesen a tejtermelésen fekszik, melynek fölöslegét a helyi piaczon értékesítik. 1907-ben alakult a Czeglédi Tejtermelők Szövetkezete, a melynek tagjai teheneik száma szerint jegyeztek üzletrészeket. A nyert tejet a szövetkezeteknek kell beszállítaniok. A nem értékesíthető tejet a szövetkezet megfelelő gépekkel vajjá, túróvá s sajttá dolgozza fel. A szövetkezet állami támogatásban részesül s igen szép üzleti eredménynyel működik.
Legnagyobb szerepet játszik a sertéstenyésztés. Nemcsak a házi és helyi piacz szükségleteinek kielégítésére tenyésztenek sertést, hanem kivitelre is. A város mellett a Bedében külön hatalmas sertéshizlaló telep keletkezett, a mely az 1890-es évek körül virágzott leginkább, hol egy-egy tenyésztőnek 2–3000 sertése is hízott egyszerre. A hízott sertések innen régebben Kőbányára kerültek, jelenleg Bécsbe viszik azokat. A míg a sertéshízlalásnak kedveztek a viszonyok, 30–40.000 sertést hízlaltak itt egy esztendőben. Később a sertésvész miatt igen megcsappant az üzlet. Azonban napjainkban is még mindig hízlalnak a telepen évente 10–15.000 darabot. Ezenkívül a gazdák tanyájukon mindenütt hízlalnak, sőt a városban is alig van család, hol 1–2 sertés ne volna. Czegléden a zsírsertés tenyésztésével foglalkoznak leginkább és a mangalicza-fajtát tenyésztik. Elvétve látunk yorkshireit is.
378Míg a közlegelő felosztatlan volt, annak téres mezőin 30–40.000 juh legelészett. Mióta közlegelő nincs, az egész juhállomány alig 1500 drb. – Baromfitenyésztéssel nagyban foglalkozik a város lakossága. A házi és helybeli piaczi szükségletet messze túlhaladó mennyiségben tenyésztik a gazdák a baromfiakat. Tyúkok, csirkék, pulykák, kacsák, libák minden tanyán falkástul találhatók. A tyúkfajták közül leginkább a magyar tyúkot tenyésztik, de már találunk orpingtonokat is. A pulykatenyésztésnél a fehér- és bronzpulyka az uralkodó. A méhészetnek az alkalmatlan éghajlati viszonyok miatt nincs tere. Csak kevés nagyobb méhes termel mézet kereskedelmi czélokra; néhány helyeken csak 1–2 kaptárral találunk, házi szükségletre. Azonban már túlnyomó a Dzierzon-féle kaptárok használata. – A selyemhernyótenyésztés még a kezdet legelején van. Mindössze 5 család foglalkozik vele, a kik 1908-ban 82 kg. gubót termeltek. E téren pedig szép eredményeket lehetne elérni, mert az eperfa Czegléden szépen tenyészik. – Megemlítendő még, hogy a város fenntart egy halastavat, melyben a hg. Esterházy-féle tatatóvárosi haltenyésztőből beszerzett halakat, leginkább pontyot tenyészt. Belőle a város szép jövedelmet húz.
Czegléd város állattenyésztésének felvirágzását nagyban gátolják a helyi viszonyok: a sok apró gazdaság, a legelő és rét hiánya és az anyaállatoknak a gazdálkodásban való túlságos igénybevétele. Az állattenyésztési viszonyok jellemzésére szolgáljanak végül még a legutóbbi állatösszeírás főbb adatai. Szarvasmarha volt: magyar fajta 14 bika, 46 tehén, 42 üsző, 254 ökör, 68 tinó; piros-tarka 47 bika, 2211 tehén, 1416 üsző, 1112 ökör, 216 tinó; borzderes 54 tehén, 14 üsző; egyéb tarka 249 tehén, 320 üsző, 138 ökör. Összesen 6201. Bivaly 72 ökör, 24 tinó, összesen 96 drb. – Ló: felnőtt 3266, növendék 692, összesen 3958 darab. – Sertés: felnőtt 2564, növendék 7778, összesen 10.342 darab. – Juh: felnőtt 980, növendék 444, összesen 1424 darab. – Az állatállomány összesen 22.021 drb.
