Lakosság.

Full text search

374Lakosság.
A város lakossága, a mint a történelmi részben láttuk, a régi évszázadok pusztításai következtében nem szaporodott annyira, a mennyire egy ilyen nagy magyar városban természetszerűleg kellett volna. A XVIII. század elejétől fogva, a mikortól békés idők jártak a városra, a számbeli emelkedés állandó. 1715-ben 130 jobbágycsalád és 15 zsellércsalád volt a városban, az 1720. évi összeíráskor pedig 2 nemes és 190 jobbágy család. 1791-ben 7928 lakos volt és pedig 2792 kath., 16 gör. kath., 210 ág. ev., 4910 református. 1802-ben 3192 r. kath., 12 gör. kath., 200 ág. ev., 5830 ref., összesen 9234. 1841-ben volt a városnak 14.000 lakosa, az 1857-iki összeíráskor 19.008, 1869-ben 22.216, 1880-ban 24.872, 1890-ben 27.549.
A legutólsó, 1900-iki népszámlálás szerint 29.905 polgári és 201 katonai egyént, összesen 30.106 lakost írtak össze, a kik közül 23 külföldi, külföldön pedig 82 czeglédi volt távol. A rendes tíz évi szaporodási átlagot véve alapul, jelenleg Czegléd lakossága 34.000 lélekre tehető. A város lakossága túlnyomó részben a város belterületén lakik s csak alig 10–15% él künn a tanyákon és szőlőkben. Az 1900-iki népszámlálás adatai szerint a város lakossága nem szerint így oszlik meg: férfi 15.093, nő 15.013. Életkor szerint volt: 6 éven alúl 4490, 6–11 éves 3777, 12–14 éves 2001, 15–19 éves 3176, 20–39 éves 8163, 40–59 éves 5709, 60 éven felül 2785, ismeretlen korú 5. Családi állapotuk szerint: nőtlen, hajadon 15.745, házas 12.558, özvegy 1755, elvált 48. Anyanyelv szerint a város lakossága úgyszólván tiszta magyar. Részletesen: magyar 29.973, német 67, tót 34, oláh 2, horvát 2, szerb 1, egyéb 27. Ezek közül magyarul beszélni tudott 30.086. Tehát a város egész lakossága között csak 20 ember volt olyan, ki magyar nyelven beszélni nem tudott. Vallás szerint így oszlott meg a város népessége: róm. kath. 13.309, református 15.043, gör. kath. 19, gör. keleti 7, ág. hitv. evang. 807, unitárius 7, izraelita 913, egyéb 1.
Az összes népességből kereső 12.570, eltartott 17.536. Foglalkozás szerint a népesség megoszlása a következő: mezőgazdasággal és kertészettel foglalkozó 7589 kereső, 11.696 eltartott; az őstermelés egyéb ágaival 15 kereső, 17 eltartott; kereskedelemmel és hitellel 481 kereső, 581 eltartott; közlekedéssel 391 kereső, 990 eltartott; közszolgálatban álló s szabad foglalkozású 371 kereső, 711 eltartott; véderőhöz tartozó 201 kereső, 23 eltartott; napszámos 215 kereső, 135 eltartott; házi cseléd 578 kereső, 22 eltartott; egyéb foglalkozású 504 kereső, 573 eltartott. A mezőgazdasággal és kertészettel foglalkozók viszonyait az alábbiak tüntetik fel: Férfi 10.070, nő 9215. A birtokosok és bérlők száma 2943, a kik közül 100 k. holdon felüli birtokos 39, bérlő 5; kisbirtokos és bérlő 2130, kisbirtokos napszámos 710, részes földmíves 42, majoros 2, kertész 15. Ezenkívül segítő családtag 1243 férfi, 296 nő, eltartott 6709. Mezőgazdasági tisztviselő: 6 kereső, 16 eltartott. Cseléd: 802 kereső, 766 eltartott. Munkás: 2299 kereső, 4205 eltartott. A munkások közül 681-nek volt saját lakóháza. A lakosság 7061 házban lakott. Ezek közül kőből vagy téglából épült 129, kő- vagy téglaalappal vályogból, vagy sárból 829, vályogból vagy sárból 6101, végül fából vagy más anyagból 2 ház. A házak közül 443 volt cserép-, pala- vagy bádogtetővel, 2575 zsindelylyel vagy deszkával, 4043 náddal vagy zsúppal fedve.
A lakosság, jellegét tekintve, általában magyar. Azonban az igaz tipikus magyar faj tisztán nem található meg a lakosságban. Ez természetes is. A hagyomány szerint a XV. században itt huszszita-cseheket telepíttettek le, a XVIII. század elején idegen vidékről telepítettek be jobbágyokat, majd a XVIII. század végén sok tót és palócz vándorolt be. Azonkívül a török uralom s a város többszöri elpusztulása következtében a város lakossága idegen bevándoroltakkal vegyült. Mindezek a város lakosainak faji jellegét nagyban megváltoztatták. Erkölcseikben és szokásaikban megőrizték a magyar szokásokat, bár az újabb időben a hátrányos változás nagyon észrevehető. A régi népszokások már csak egyes lakodalmakkor nyilvánulnak meg.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi