II. József alatt és után.
II. József alatt és után.
II. József roppant sokat tett az ipar előmozdítása érdekében. Nagyarányú telepítéseket eszközöltetett. 1781-ben Óbudán selyemgyárat állított, a melyben egy kerék 4240 orsót hozott mozgásba, 1783-ban pedig új selyemgombolyítót alapított, a hol 40 gép dolgozott. Aszódon báró Podmaniczky bőrgyárat építtetett, a mely juhbőr-bundákat is készített. Ez időtájt keletkezett és lendült föl a budai hintógyár és a két majolika-edénygyár. A II. József utáni időkben a fejlődés – bár lassan – de egyre tart, egészen a szabadságharcz koráig. Igy nagyforgalmú lőporgyár volt Budán és a pestvármegyei Monostor községben. A vármegye törvényhatósága 1799-ben határozatilag állapította meg az ácsok és kőmívesek napibérét 20–27 krajczárban. Ugyanekkor összeírták az árvákat is és ajánlatot tettek az iparos mestereknek, hogy közülök szaporítsák a szükséges iparosok számát. Farkas János házak fedésére alkalmazható követ talált föl és arról 1799-ben jelentést tett a vármegyének. 1801-ben a vármegye limitálta a hús árát, 1805-ben pedig a mesterművek árát a következőképen szabta meg:
Mészárosoknál : nagy ökörbőr 26 frt, középszerű 22, kisebb és tehénbőr 18 frt, két esztendős marhabőr 12, esztendős borjúbőr 6, kis borjúbőr 3 hónaposig 2–3 frt párja. – Cserző magyar tímároknál: nagy ökörbőr párja 30, középszerűé 26, kisebb 22 frt, feketére cserzett bőr kikészítése 2 frt, legjobb pár bocskor 51, középszerű 40, kisebb 30 kr. – Német tímároknál: nagy bőr kikészítése feketére 4 frt 30 kr, ökörbőr kikészítése talpnak 8 frt, hámhoz való bőrnek 6 frt, fischledernek 2 frt, szopós borjúbőr kikészítése 51 kr., lóbőré 3 frt. – Csizmadiáknál: kordován v. halzsíros bőrből készült csizma párja 4 frt 30 kr., fejelés 2 frt, asszonycsizma 3 frt. – Német vargáknál: egy pár stibli 6 frt 30 kr, rámás fejelés 2 frt 42 kr. – Magyar- és német szabóknál: férfi mente varrás 1 frt 30 kr, bélés nélkül 1 frt 10 kr, kaput varrás 2 frt, stb. – Kovácsoknál: egy parasztszekér egész vasalása 16 frt, lópatkó fölverése 5 kr. – Szűrszabóknál: legjobb öreg szűr 7 frt, legjobb szűrnadrág 2 frt, stb. – Megállapították még a kerékgyártók, kádárok, szíjgyártók, kalaposok, kőmívesek, ácsok, szűcsök és lakatosok munkabéreit is. – Molnároknál és liszteseknél: legszebb lisztláng mázsája 7 frt, középszerűé 6 frt 30 kr, zsemlyeliszté 5 frt, bélliszté 3 frt 30 kr, cselédliszté 3 frt. – Mesteremberek mellett dolgozó napszámosok napibére Szent-Mihálytól Szent-György napig férfinél 17 kr, nyári hónapokban 20 kr, mindíg étel nélkül; nőknél 15 és 18 kr. szintén étel nélkül.
Pest vármegye 1812 deczember 2-án tartott közgyűlésében újból megállapította az ipari készítmények és mesteremberek bérét. E határozatban a csizmadiák, kordoványosok, magyar vargák, czipészek, magyar szíjgyártók, német szíjgyártók, nyergesek, irhások, keztyűsök, bőröndösök, magyar és német szabók, nőszabók, posztónyírók, szűcsök, szűrszabók, gombkötők, kalaposok, sapkások, paplanosok, takácsok, festők, kapczások, asztalosok, kádárok, kerékgyártók, kovácsok, lakatosok, sarkantyúsok, puskások, mézeskalácsosok, czímöntők, üvegesek, kályhások, stb. munkabére és iparczikkeik ára, nemkülönben a nyers és kikészített bőröké is, egyenként és részletesen van fölsorolva. 1816-ban Fóthon posztógyár fölállításának a munkálatai folynak s ennek nyoma van a vármegyei jegyzőkönyvekben is, de a gyár nem valósul meg. 1848-ban a vármegye lemondott Pestet és Budát illetőleg hús-árszabási jogáról.
