IV. KÖZLEKEDÉSÜGY.
IV. KÖZLEKEDÉSÜGY.
A vármegye közlekedésügyi viszonyai igen fejlettek és olyan színvonalon állanak, hogy majdnem minden tekintetben elsők az egész országban. A közútak jókarban vannak és kiépítésük fokozatosan halad előre. A vasútak száma tekintélyes; alig van a vármegyének községe, a melyet fő- vagy helyi érdekű vasútvonal ne érintene s e mellett a vasútak évről évre még mindig szaporodnak. Vannak villamos üzemű közlekedési eszközök is, melyek a főváros közelében levő községek forgalmát bonyolítják le. A vízi útnak két hatalmas ere a Duna és Tisza, melyeken különféle vállalatok hajói közlekednek. Egyébként a vizi útak száma csekély és a vármegyének egyetlen mesterséges vízi útja vagy csatornája sincs, bár ilyennek építése már többször volt tervbe véve. A posták és távíróhivatalok nagy mennyiségben vannak elterjedve és közülök már számosat bekapcsoltak a távbeszélő hálózatba is. A bérkocsisipar és fuvarosság, a mely szintén a közlekédésügy ága, a lakosság nagy részének nyujt megélhetést.
A közlekedésügy – a melyhez a közútak, hidak, révek, államépítészeti hivatalok, továbbá a gőz, villamos- és lóvasútak, nemkülönben a hajózás, posta, távíró és távbeszélő személyzetei és végül a bérkocsisok, fuvarosok, hordárok és temetkezési vállalatok tartoznak – az 1890 évi népszámláláskor a vármegyében 10.727, Kecskeméten 484, összesen 11.211 lakost foglalkoztatott. E szám a vármegyében az összes népességnek 1.6 és Kecskeméten 1 százaléka volt. Ezek közűl a vármegyében 3277 volt a kereső és 7450 az eltartott, Kecskeméten pedig 184 a kereső és 300 az eltartott, összesen 3461 kereső és 7750 eltartott. A közlekedésből élőknél 100 keresőre esett a vármegyében 227, Kecskeméten pedig 163 eltartott. Az 1900. évben már a közlekedésügyre a vármegyében 28.717, Kecskeméten 1389, összesen 30.106 lakos esett, tehát majdnem háromszor annyi, mint tíz évvel azelőtt. Ez a vármegyében az összes népesség 3.5 és Kecskeméten 2.4 százalékának felelt meg. A százalékbeli emelkedés a vármegyében 2.9, Kecskeméten pedig 1.9 százalék; míg a tényleges emelkedés a vármegyében tíz év alatt 17.990, Kecskeméten 905, összesen 18.895 lakos volt. Ezek közül a vármegyében 7851 volt a kereső és 20.866 az eltartott, Kecskeméten 432 a kereső és 957 az eltartott, összesen 8283 kereső és 21.823 eltartott. A vármegyében 100 keresőre esett 266, Kecskeméten pedig 222 eltartott, a mi a tíz év előtti arányhoz viszonyítva, nem sok eltérés.
