Horváth Cyrill József.
Horváth Cyrill József.
Horváth Cyrill József, a jeles bölcselő, szül. Kecskeméten, 1804-ben. Középiskolai tanulmányait Kecskeméten, Privigyén végezte és 1820-ban a kegyes tanítórendbe lépett. 1822-ben Podolinban és 1823-ban Váczon tanárkodott s 1824–25-ben ugyanott filozófiával foglalkozva, 1825-ben bölcseletdoktori oklevelet szerzett. 1826-ban Nyitrán és a köv. évben Szentgyörgyön elvégezte a theológiát és 1828-ban áldozópappá szentelték. 1828–9-ben Váczon, 1830–44-ben Szegeden tanított; 1844–48-ban a szegedi s 1849–59-ben a pesti főgimnázium igazgatója volt. 1859–60-ban ismét a szegedi gimnáziumot igazgatta. 1860-ban újból Pestre helyezték át, hol 1861–62-ben az egyetemen a bölcseletet helyettes tanári minőségben tanította. 1863-ban a gimn. tanárvizsgáló bizottság tagjává nevezték ki s 1864-ben az egyetemen a bölcselet rendes tanára lett. Megh. Budapesten, 1884-ben. Költeményei a Regélőben, a Budapesti Árvízkönyvben, a Buda cz. zsebkönyvben és a Szikszói Enyhlapokban jelentek meg. Bölcseleti dolgozatait az Akadémia Évkönyveiben, az Akad. Értesítőben, az Egyházi Lapokban és a M. Philosophiai Levelében közölte, pedagógiai értekezéseit a pesti és a szegedi kegyesr. nagy-gimn. Értesítőjében, a Tanodai Lapokban az Új M. Múzeumban, a Népiskolában stb.
Munkái: Alkalmi költeményeken kívül: Tyrus, szomorújáték. Buda, 1834. – Kuthen kunkirály, szomorújáték. Szeged, 1838. – Vetélytársak, szomorújáték. Kecskemét, 1850. – A philosophiai módszerek jelen állapotjáról. Pest, 1867. – A philosophiai módszerek akadályairól. U. ott, 1868–9. – Apáczai Csere János bölcs. dolgozatai. Szerk. U. ott, 1869. – Horváth Cyrill összegyűjtött szépirod. munkái. Kiadja Horváth Döme. Kecskemét. 1896.
