A kath. egyház a török korban.
A kath. egyház a török korban.
1637-ben a kecskeméti róm. kath. egyház azzal az ajánlattal járult a jezsuita-rend tartományi főnökéhez, hogy a rend számára kész a plebániát átadni, viszont a rend a plebánia ellátására kötelezné magát. A nagyszombati rendház főnöke azonban nem teljesítvén a kecskemétiek kérését, 1644-ben a hívek a Ferencz-rendiekhez fordultak, a kik még ugyanabban az évben két szerzetest 332küldtek Kecskemétre, s azoknak itteni megtelepedését mind Lippay György esztergomi érsek, mind Hosszutóthy László váczi püspök megerősítette. Ez időtől kezdve egész 1772-ig a Ferenczrendiek látták el a plebánia teendőit.
A templom birtoka miatt azonban már a Ferenczrendiek megtelepedése után, 1653-ban, viszályok támadtak a két felekezet között, mire Wesselényi Ferencz nádor, mint a város akkori földesurainak egyike, mindkét felekezet megbizottait maga elé rendelte, a hol ezek, a templom, a sekrestye, a czinterem és ezek közös kerítésének birtoka tekintetében kiegyeztek.
