A mohácsi vész után.
A mohácsi vész után.
A gyászos emlékű mohácsi csata után Budáról visszavonuló török had egy része szeptember 27-én Ibrahim vezérlete alatt Kecskemétet kirabolta és felgyujtotta. A város ekkori pusztulásáról részletes adatok nem állanak rendelkezésünkre, de a Patócsi testvéreknek 1536-ban kelt osztálylevele számot ád ama rettenetes pusztításról, melynek nyomai még 10 év mulva is mutatkoztak. Buda várának 1541-ben, Szolnoknak pedig 1552-ben történt eleste után a Duna–Tisza köze teljesen a törökök uralma alá került. Kecskemét városát a török császári kincstár számára tartották fönn s mint ilyen, kiváltságos helyet foglalt el a hódoltsági területen. Bár török őrsége is volt s török tisztek parancsoltak a városban, a város önkormányzatát megtartotta. 1562–63-ban Rusztem pasa bírta s jövedelmeit ekkor 47.445 akcséra becsülték.
A mohácsi vész utáni korszakban a város népessége jelentékenyen növekedett. Tóth Mihály 1551. évi sikertelen támadása után Szeged város lakosainak egy része, közötte az ötvös-czéh, Kecskemétre költözött s az itt letelepült czéh szabályait a török tiszt és a városi tanács 1557-ben megerősítették. Ekkor a város ipara is jelentékenyen virágzott.
A kecsekeméti városháza.
A kecskeméti szinház.
A kecskeméti városháza díszterme.
