Fölszabadulás után.
Fölszabadulás után.
A felszabadulás után azonban újabb terhek nehezedtek a lakosságra. Báró Beck, a budai császári sereg parancsnoka, 50 szekér szénát, De La Verne tábornok pedig, a ki Szeged ostromára indult, 20.000 kéve rőzsét és 80.000 karót, továbbá 100 vágómarhát és 200 kövér juhot követelt a várostól. Mivel a törökök ekkor még az ország egy részét elfoglalva tartották, a város kénytelen volt a székesfehérvári pasának az évi adót megküldeni, s mivel a város nem rendelkezett pénzzel, a polgárok ezüstneműjöket ajánlották fel, voltak egyesek, a kik ingatlanaiktól is megváltak, csakhogy a rájuk eső terheket kifizessék. A rendkívüli teher nem csupán Kecskemétet sujtotta, de a környékbeli helységeket is teljesen tönkre tette. Szentkirály, Szentlőrincz, Kocsér, Ujfalu, Monostor, Kerekegyháza, Révbér, Böld, Jenő, Dánszentmiklós, melyek 1686-ban a török uralom alatt még községek voltak, 1688-ban már mind elpusztultak s lakosaik Kecskemétre húzódtak. (Hornyik i. m. III. 182.)
Kecskemét városa a következő években is rendkívül súlyos adóval volt terhelve. 1687-ben saját földesurai és a vármegye részére beszolgáltatott adókon 334kívül 36.499 frt hadiadót fizetett. 1688-ban 25.000 frtot és ezenkívül tömérdek szolgáltatást és hadélelmezést teljesített. 1691-ben Nagyvárad körülvétele alkalmával a hadvezetőség számos szekeret rendelt Kecskemétről Biharba. 1692-ben Nagyvárad feladása után a török őrséget a kecskemétieknek kellett Titelig elszállítani. Ugyancsak 1692-ben Heisler tábornok, mint tábori főbiztos, 240 jármos ökröt követelt Kecskeméttől. 1695-ben Gyula várának feladása után az onnan kiköltözködő török őrséget Kecskemétnek kellett Temesvárra szállítani. 1898-ban Arad vára helyreállításához megint Kecskemét szolgáltatott szekeres munkát. A kiállított szekerek közül 80 odaveszett, 208 ökör pedig elhullott. 1698-ban a 4 millió frt hadiadóból Kecskemétre 14.381 frt esett.
Az udvari kamara a spanyol örökösödési háboru kitörésekor 1702-ben egy új adót – a fegyverváltságot – vetett ki, mely adóból 30.000 frt esett Pest vármegyére. E hallatlan összeget Pest vármegye az akkori viszonyok közepette nem tudta rögtön előteremteni, ezért kölcsönhöz folyamodott s ekkor Kecskemét 6000 frt kölcsönt adott a vármegyének. Pest vármegye 1702 végén szándékozott az adót az egyes adókötelezettekre kivetni, ez azonban elmaradt, a következő évben kitört szabadságharcz miatt s az adó beszedéséről többé szó sem lehetett, így azután Kecskemét városa csak hosszas utánjárással, a szabadságharcz lezajlása után, 1721-ben kapta vissza a kölcsönt.
