Szabadságharcz.

Full text search

Szabadságharcz.
1848 február havában a város részére már ki volt adva a szabad királyi városi szabadalmakat biztosító királyi rendelet, sőt már ki is volt nevezve a város belügyeinek rendezésére a királyi biztos, midőn a márczius 15-iki események rövid néhány nap alatt véget vetettek a rendi alkotmánynak és az ősiségnek. Az események híre csakhamar Kecskemétre is eljutva, a város április 1-én tartott üléséből üdvözölte a pesti közcsendi bizottságot s utasításokat kért tőle. A mily örömöt okozott országszerte az alsó felelős minisztérium hivatalba lépte, ép oly nehézséggel kellett az új kormánynak megküzdenie. A délvidéken már hónapok óta folyt az izgatás, a minek megtörésére azonban a magyar kormánynak hiányzott a fegyveres erő és a szükséges pénz. Kossuth lángelméje és törhetetlen kitartása diadalmaskodott az akadályokon. A belügyminiszternek május 19-én kelt felhívására, melyben adakozásra szólította fel a nemzetet a szükséges érczalap előteremtésére, Kecskemét városa is gyűjtést indított polgárai között, a kik ezüstneműjöket adták a haza oltárára; maga a város a saját hatáskörében eszközölt gyűjtésen kívül 8000 frt kölcsönt ajánlott fel az államnak. (Gracza György: Magyar Szabadságharcz tört. I. 364.)
Az országgyűlési képviselőválasztások már harczi zaj közepette mentek végbe. Kecskemét városa Simonyi Jánost és Karika János ref. lelkészt választotta meg képviselőül, a kik mindaketten hűen kitartottak a nemzeti ügy mellett. Jellasich horvát bán betörésének hírére Kossuth szeptember 25-én indult el alföldi körútjára, hogy a népet fegyverbe szólítsa. E történelmi nevezetességű körútjában többek között Lopresti Árpád, Rákóczy János, Egressy Gábor, Jókai Mór, Csernátony Lajos és Vörös Antal is elkísérték. Kossuth Nagykőrösről jött Kecskemétre, a hol épen vásár volt. Kossuth lángoló és lelkesítő szónoklatának hatása alatt a vásáros népből valóságos tábor lett, október elsejére már 2000 emberből álló, kaszákkal felfegyverzett csapat vonult a főváros felé. (Gracza György i. m. II. 242. 270.) A város csak 1849 január vége felé látott először ellenséget, midőn Perczel Mórt, a ki január 26-án Szolnok elfoglalása után egész Czeglédig és Irsáig nyomult előre, Dembinszky, az új fővezér, visszarendelte a Tisza mögé. Perczel visszarendelése után a császáriak elözönlötték a Duna–Tisza közét. Nagykőrös, Kecskemét és Czegléd vidékén Jellasich hadai táboroztak. Jellasich főhadiszállását hol Nagykőrösön, hol Kecskeméten tartotta. Csak az isaszegi csata után (április 6) szabadult meg a város Jellasich zsebrák hadától. Már a nagy nemzeti küzdelem vége felé járt, midőn előbb a honvéd-, majd a császári had vonult át a városon. Perczel július 20-án, az oroszokkal Turánál vívott ütközet után, Nagykátára, majd Abonyba húzódott, a honnan Nagykőrösön, Kecskeméten és Félegyházán át Szegedre vonult, a hova július 28-án érkezett meg. Alig tette ki a lábát a honvédsereg a városból, már itt voltak a császáriak. Haynau táborszernagy július 24-én indult el Pestről az Alvidékre. Seregét három 341részre osztva, a zöm Haynau vezérlete alatt már július 26-án Kecskeméten volt, a honnan Félegyházára vonult tovább. (Gracza Gy. i. m. V. 612. 654.)

Kecskemét. – 1. Nagytemplom. – 2. A ref. templom. – 3. A r. kath. főgimnázium. – 4. Az izr. templom.

Kecskemét. – 1. Kossuth-szobor. – 2. Katona József szobra. – 3. Katona József mellszobra.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi