Legjövedelmezőbb gazdasági ága Kecskemétnek a szőlő- és gyümölcstermesztés. Ennek nyomát már I. Géza király egyik oklevelében megtaláljuk. A XVI. és XVII. századi tudósítások szerint a várost félköralakban szőlőskertek övezték és vörös borát messze vidékre szállították. A XVIII. század elején a belga királyi udvar gyümölcskertjébe Kecskemétről vittek gyümölcsfákat. Az 1850-es években a város Bakule Márton pomologus vezetése alatt minta-gyümölcskertet alapított, melybe külföldi nemesfaju csemetéket hozatott. Legkiválóbb Kecskeméten az alma és baraczk, nemkülönben a dinnye, mely külföldön is híres és keresett. A város körül levő szőlőtelepítések területe ma már a 12,000 k. holdat is meghaladja és ezek mindegyike egyszersmind virágzó gyümölcsös is. A jelentősebb szőlő- és gyümölcstelepek a következők: az áll. vinczellériskolával kapcsolatban a 200 holdas Miklós-telep, mely főként szőlővesszőt termel; a város szikrai birtokán 200 hold nemesfajú szőlőtelep, melyet 400 holdra egészítenek ki; a Helvéczia-telepet svájczi társulat alapította 2000 holdon mellette a Kecskeméti Gyümölcs- és Szőlőszövetkezet 100 holdas telepe, melyet id. Katona Zsigmond vezetése mellett ültettek; Klaber Mór 400 holdas telepe, melyet 1000 holdra egészítenek ki; továbbá Beretvás Pál szőlői és Mathias János telepe.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.