II. Rákóczi Ferencz.

Full text search

II. Rákóczi Ferencz.
Rákóczi felkelésének hírére 1703 nyarán egyszerre háromfelől is intéztek Halas városához rendeletet. A budai vár parancsnoka meghagyta nekik, hogy a vár erődítésére 12 embert és egy szekeret állítsanak ki, a kiket minden 8 nap múlva másokkal kell felváltani. Báró Globitz Frigyes János, Szeged parancsnoka, 8 szekér szénát vagy ugyanannyi szekér élelmet követelt a halasiaktól. Reinach, a szolnoki vár parancsnoka meg a vár megerősítése czéljából közmunkaerőt rendelt ki a város polgárai közül. E közben a kurucz had szinte feltartóztatlanul közelgett a Duna–Tisza közére. Szolnok elfoglalása után a kuruczok egy csapatja Deák Ferencz, Szőcs János, Borbély Balázs, Várady János deák és Mócsy János vezérlete alatt október 3-án Halasra érkezett, hol tábort ütött. Báró Kyba tábornok, a bródi és a szávamelléki parancsnok, értesülvén a kurucz had közeledtéről, Szegedről Halas felé vette útját s a bácskai ráczok támogatásával megtámadta a Halasnál tanyázó kuruczokat. A csata, melyben Kyba báró is elesett, a kuruczok vereségével végződött; Deák Ferencz, a kuruczok vezére, csapatával Kecskemétre vonult vissza, s onnan írt a városi tanácsnak, hogy értesítse, hányan estek el a kuruczok közül. A csatában elesett 234 kurucz vitézt a szegedi parancsnok rendeletéből a halasiak összehordták s egy verembe temették, felettük egy halmot emeltek, melyet mai napig is kurucz-halomnak neveznek.
Kevéssel e csata után a ráczok támadták meg Halas városát és határából az összes lábasjószágot elhajtva, a város becslése szerint 70,000 tallér kárt okoztak. Hogy a kóborló kurucz katonaság részéről a várost támadás ne érje, a halasiak 1704-ben Rákóczi Ferencz fejedelemtől, továbbá Bay László ezredestől és Török András jászkun kapitánytól menedéklevelet nyertek. Ebben az évben a város egyfelől Rákóczi egri táborába, másfelől Horváth Sámuelnek, a földvári kurucz 408hadak vezérének rendeletére, Kalocsára küldött élelmi szereket. 1705-ben ismét Kalocsára, Bottyán várába és Patajra szállított lisztet és kenyeret a kuruczoknak. E mellett, hogy a császáriak a várost meg ne támadják, báró Globitz Frigyes János szegedi parancsnok rendeletére szekeres munkásokat küldött Szeged meg erősítésére. A kétfelé adózás ellenére a város örökös rettegésben élt a szerbek támadásai miatt. Az 1703–1705. években a ráczok szüntelenül háborgatták a halasiakat. A ráczoktól szenvedett károk miatt a város a budai parancsnok útján a kormányhoz fordult, melynek csak annyi eredménye lett, hogy a város 1703. évi adójából 750 frtot elengedtek. A ráczok támadásaitól való örökös rettegés folytonos éberségre utalta a várost. Ezért állandó őröket tartott s a mint valamit megtudott a ráczok tervéiről, azonnal értesítette a solti sáncz parancsnokát és Kecskemét városát.
Mikor 1706 szeptember 6–8-án Rabutin hada három napon át Halason táborozott, a császáriak az egész várost elpusztították, még a földbe rejtett élelmi szereket is elvitték magukkal. 1707-ben ismét Szegedre küldött a város 4062 darab kenyeret a császári őrségnek, Kalocsára pedig a földvári kurucz őrség számára 35 mérő lisztet, 30 mérő abrakot és 12 juhot, utóbb Károlyi Sándor parancsára még 900 darab kenyeret. Az 1707 május 16-ára Ónodra egybehívott gyűlésen Halas városát Halász-Váczy István képviselte. Miként a város mindkét hadakozó félnek szolgáltatott élelmet, úgy kétfelé is hívták az országgyűlésekre. 1708-ban Virmond szegedi parancsnok meghagyta a városnak, hogy a Pozsonyba összehívott labancz országgyűlésre küldjön követeket. Viszont Rákóczi Tályára hívta a várost értekezletre. A két tűz közé szorult halasiak nem tehettek mást, mint ide is, oda is elküldték követeiket, de katonát csak Rákóczinak adtak. Még ebben az évben a város a saját költségén 50 főnyi csapatot állított ki, mely Farkas János főhadnagy és Tegzes János alhadnagy vezérlete alatt indult Rákóczi táborába.
A kuruczok szerenesecsillaga már hanyatlóban volt, de a város mindvégig híven kitartott a nemzeti ügy mellett. 1709-ben Esterházy Antal hadai tartózkodtak két napon át a városban, mely alkalommal a lakosok 5 vágómarhát adtak a kuruczoknak. – 1709 május havában a pestisragály ütött ki a városban, melynek szeptemberig 1300-an estek áldozatul. Az éveken át tartó háború alatt mindenéből kifosztott s a ragálytól megtizedelt város még 1710-ben is Bik László és Dráguly kurucz ezredei számára 100 véka abrakot és 130 kenyeret küldött. 1710-ben a kurucz világnak már vége volt a Duna–Tisza közén. A várostól kiállított katonák is haza kivánkoztak. Közülök 12-en Szegedre mentek s ott lerakták a fegyvert gróf Herberstein tábornok előtt. A magára hagyott város oltalomlevelet eszközölt ki a Jászberényben táborozó Mersche tábornoktól és a budai parancsnoktól. Felsőbb utasításra 1711-ben a város összeírta a ráczoktól a szabadságharcz alatt okozott károkat, melyeket 108200 frtra becsültek. Ezenkívül a ráczok 22 halasi embert öltek meg, a kiket künn a tanyákon találtak.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi