Áll. elemi iskolák.

Full text search

Áll. elemi iskolák.
1883–4-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében volt áll. el. iskola: Domonyvölgyön 1 tantermü, 42; Erzsébet-Kossuthfalván 1 tantermü fiú és 1 tantermü leány, 197; Felsődabas 1 tantermü fiú és 1 tantermű leány, 116; Dunaharaszti 2 tantermü leány, 106; Pesthidegkút 1 tantermű fiú- és 1 tantermű leány, 161; Kiskunfélegyháza 1 tantermű, 50; Kispest 1 fiú- és 3 leány, 357; Kistétény 1 tantermű 91, Budafok 4 tantermű leány, 275; Pestszentlőrincz p. 1 tantermű, 40; Taksony 2 tantermű leány, 112; Ujpest 31 tantermű, 3 fiú és 3 leány, 1948; Vörösvár 2 tantermű leány, 150 tanulóval. Az 1909–10. tanévben az áll. el. isk. tanterme: 484, a tanitók, tanitónők száma: 497. Az áll. el. iskolákba összesen 34.316 tanuló járt, (fiú 17.173, leány 17.643). Ez a szám anyanyelvre nézve ekként oszlik meg: magyar 22.522, német 10.402, tót 1230, szerb 266, horvát 8, ruthén 3, egyéb 45; vallásra nézve pedig ekként: róm. kath. 26.513, gör. kath. 74, gör. kel. 14, ág. h. ev. 1053, ref. 4175, unit. 3, baptista 41, izr. 2442, egyéb 1. Ebből a számból esik a mindennapi iskolára 30,791, az ismétlőre 3525. Ez utóbbi számból a gazd. ism. iskolára 1360.
A legnépesebb állami elemi iskola az újpesti, a mely 1880 óta, a mikor a 13 tantermű községi iskolát államosították, oly rohamosan fejlődött, hogy itt ma már 98 tanerő (46 férfi, 52 nő) működik. Növendékeinek száma 5482. Az iskolák 12 körzetre oszlanak. Az Attila-utczában, Erzsébet-utczában, Ferencz József-téren, Lőrincz- és Toldi-utczában 16 tantermű épületek vannak, a melyek az 1900–1902. években épültek. A Tavasz-utczában épen most van építés alatt egy újabb 18 tantermű égület, az Árpád-úti és a Virág-utczai bérhelyiségekben elhelyezett iskolák számára. Az iskolatanács 1869-iki jegyzőkönyvben szerepel, hogy Ujpest községe a felekezeti iskolák helyébe közös elemi népiskola felállítását határozta el, két osztálylyal. Biztosította már a tanítói javadalmat is. A választás vezetésére báró Podmaniczky Ármin tanácstagot küldték ki.
Erzsébetfalván 1880-ban nyílt meg az állami elemi iskola 2 tanerővel, itt 1874-ben egy tanerős magán-, 1878-ban egy tanerős községi iskola volt. Jelenlegi tanerőinek száma: 56 (20 férfi és 36 nő.) Az iskolák 6 körzetre oszlanak. Az Erzsébet-utcai iskola 1900-ban, a Gyár- és Kálmán-utczai pedig 1903-ban épűlt. 1885-ben 5, 1900-ban 32, 1905-ben 45 tanerő működik. 1907-ben a Rózsa-utczán új körzet alakult.
A kispesti állami elemi iskolát 1879-ben szervezték. Az iskolák a belső területen ma már 6 körzetre oszlanak, nem számítva bele a különvált pestszentlőrinczit; a tanerők száma 56 (22 férfi és 34 nő). 1907-ben az Erzsébet-, 1909-ben a Rendesy-telepen nyíltak meg új iskolák. Itt az iskolák nagyobbrészt bérházban vannak. A Petőfi-utczában van egy 16 tantermű modern épület, (1902-ben épült), új építkezések folyamatban. Az Erzsébet-telepen két tantermű angol minta iskola-épület állíttatott fel 1909-ben. Kispestre nézve az iskolatanács jegyzőkönyvei szerint Dallos Gyula másodtanfelügyelő azt mondja az 1872 június 12-iki tanácsülésen, hogy „új községi elemi iskola felállítását jelentették be Kispestről, hol eddig semminemű iskola nincs.”
Budafokon 1882-ben szervezték az állami iskolát, 1902-ben a róm. kath. fiúiskolát is államosították, még 1907-ben Kelenvölgyön nyílt meg egytantermű állami iskola. A tanerők száma 21, (8 férfi, 13 nő). Kelenvölgyön két tantermű angol minta-iskolát állítottak föl 1909-ben.

A dunavecsei m. kir. áll. iskola.

A pomázi m. kir. áll. iskola.

A pestszentlőrinczi m. kir. áll. iskola.



Az erzsébetfalvi m. kir. áll. iskolák.
211Soroksáron 1885-ben nyílt meg egy két-tantermű állami elemi leányiskola. Ezt az iskolát 1897-ben és azután 1907-ben fejlesztették. Az iskolák 3 körzetre oszlanak. A tanítók száma 21 (8 férfi és 13 nő). Egy középponti 7 tantermű iskola építése, továbbá a Soroksár községhez tartozó Péteri pusztán, a hol 1907-ben épült iskola, még két új épület emelése most van folyamatban.
A monori iskolákat 1885-ben szervezték. Itt ma 7 férfi és 10 nő működik.
A legtöbb állami elemi iskola a pomázi járásban van. Az itteni állami elemi iskolák között a legmagyarabb a pilisvörösvári, a melyet 1883-ban szerveztek s 1904-ben fejlesztettek, 10 tantermű. A pomázit 1901-ben szervezték; 8 tanerős; a dunabogdányit, mely 7 tanerős, 1902-ben, a solymárit 1902-ben, a békásmegyerit és a hozzátartozó csillaghegyit 1901-ben szervezték. Az előbbi 7, az utóbbi 5, illetőleg 1 tantermű. Budakalászon 1902-ben nyílt meg az állami iskola, 5 tanerős. Négy-négy tanerősek: a nagykovácsi (szervezési ideje 1885), pesthidegkúti (1880), piliscsabai (1902), pilisszentiváni (1894). Három tanerősek a csobánkai (1901), pilisborosjenői (1909), pilisszántói (1885), pilisszentkereszti (1902). Pilisszentlászlón 2 tanerős iskolát 1904-ben, Leányfalván egy tanterműt 1907-ben szerveztek. – Az alsódabasi járásban Örkényen s a hozzátartozó Csurgay-majorban 1886-ban, illetőleg 1891-ben szerveztek állami elemi iskolát, a mely 8, illetőleg 1 tantermű. Felsődabason két tanerős iskolát 1881-ben, Alsódabason egy tanterműt 1907-ben szerveztek. – A biai járásban a már említett budafoki iskolán kívül még a következő községekben szerveztek állami elemi iskolákat: Budakeszin 1902-ben (5 tantermű), Nagytétényben 1884-ben (4), Törökbálinton 1885-ben (4), Albertfalván 1885-ben (2) és Kistétényben 1882-ben (2). – A dunavecsei járásban Dunavecsén 1905-ben (10), Szalkszentmártonban 1904-ben (6) és Tasson 1904-ben (4). – A gödöllői járásban Rákosszentmihályon 1884-ben (10), Rákosligeten 1900-ban (7), Isaszegen 1905-ben (7), a Czinkotához tartozó Mátyásföldön 1903-ban (2) és Ehmann-telepen 1898-ban (4). – A monori járásban a már említett kispesti és monori iskolákon kivül Vecsésen 1905-ben és a hozzátartozó telepen 1899-ben (12, illetőleg 2 tantermű), Czeglédberczelen 1895-ben (7), Nyáregyházán 1885-ben (3). – A nagykátai járásban Tápióbicskén 1901-ben (7 tantermű). – A ráczkevei járásban a már említett erzsébetfalvi és soroksári iskolákon kivül: Csepelen 1884-ben (9), Tökölön 1889-ben (6), Dunaharasztin 1883-ban (4) és a hozzátartozó Rákóczi-ligeten 1909-ben (1), Taksonyban 1883-ban (3), Áporkán 1905-ben (2), Majosházán 1896-ban (2), Szigetújfalun 1885-ben (2), Szigetcsépen 1884-ben (1) és Szigetszentmártonban 1885-ben (1 tantermű). – A váczi járásban Galgagyörkön 1894-ben (2) és Sződrákoson 1904-ben (1). – A Szentendréhez tartozó Izbégen 1902-ben (2 tantermű).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi