Fölújítás.
Fölújítás.
Hogy az udvarnak alkalmas vadászterülete legyen, ennek megfelelőleg a gazdasági tervek is úgy vannak összeállítva, hogy a vadászati érdekek mellett az erdőállományt is fenntartsák és így a felújításra nagy gondot fordítanak. A felújítás részben természetes úton, fokozatos felújító vágások vezetésével, részben mesterséges úton, az előkészítőre vágott állományok csemetével való telepítésével, vagy pedig a hol a vad megengedi, makknak való alákapálásával történik. Ott, a hol a viszonyok megengedik, a felújitás mezőgazdasági elő- és közöttes használattal történik oly formán, hogy a tarolt területet kissebb parczellánként a körülfekvő falvak lakosai vállalják el és mindaddig, míg tölgymakk vagy csemete nem kerül bele – rendesen egy-két év, – évi bért fizetnek, a mikor pedig már a makkot elvetik vagy a csemetét elültetik, bért már nem fizetnek, de azért a csemete-sorok között burgonyát, kukoriczát tenyésztenek. Ez a közöttes használat addig tart, a míg a csemete záródása azt megengedi. Ilyen eljárással sikerül szép és kellő sűrűségű állományokat nevelni.
Erdősítésre kerül évente kb. 500 k. hold, a melyre átlag 28,000 kor. költséget fordítanak. Az erdősítés rendszerint tavaszszal történik, a mikor még a talaj kellően nedves. A kiültetendő csemetét saját csemetekertekben nevelik, melyeknek összes kiterjedése 25 k. hold és évi megmívelésük 13,500 koronába kerül. Az erdősítéshez és a csemete-kertekhez szükséges magvakat más kincstári erdőhatóságtól szerzik be és csak kivételes esetben magkereskedőktől. Egy k. hold erdősítési költsége 20–100 kor. között változik. Az erdősítések foganatosítására évente kb. 20,000 munkanapot használnak fel. 1.20–3.00 kor. átlagos napszám mellett.
