Története.
Története.
Története Gödöllőével együtt tulajdonképen csak a XIV. században kezdődik, mert addig – állítólag – Gödöllő több kisebb földbirtokos tulajdonában az akkor még nagy Besnyő (ma Máriabesnyő puszta) községhez tartozott. Azonban a XIV. század közepe táján különvált Besnyőtől, a mely a legrégibb adatok szerint 1387 előtt a horvátországi Iván nemzetségé volt. Ezektől hűtlenség miatt elkoboztatván, újból a királyra szállt vissza. Nagy Lajos király Pohárnok Péternek adományozta, kinek családja 1405-ig bírta. E család kihaltával Zsigmond király a birtokot nejének: Borbálának adta, de már 1439-ben az addigi bérlő: Tamásy Henrik a birtok tulajdonosa. Azonban ettől is elkobozták Ulászló király idejében, a ki viszont Rozgonyi János vajda Rajnold és Oszvald nevű öcscseinek juttatta. Az 1456. évben a birtokért pör folyt s az ítélet szerint Gödöllő a vajdáé és öcscseié, Szada pedig Macsafalvi Reichel Seboldé lett. 1640-ben Kürthi Vámosy István volt Gödöllő, Babat, Besnyő és Egerszeg puszták tulajdonosa, de 1665-ben már felerészben a Mocsáry nemzetségre szállott. Ez időtől kezdve Gödöllő tulajdonosai örökösen változtak.
Végre 1722-ben a pozsonyi országgyűlés a török uralom alatt megzavart birtokviszonyok rendezésére kiküldte a neo-aquistica comissiót, melynek Grassalkovich Antal volt az elnöke, a ki részletekben az egész Gödöllőt megvásárolta. 1744-ben megkezdette gödöllői kastélyának építését s Gödöllőt székhelyévé s hatalmas birtokainak középpontjává tette. Az előbb bárói, majd grófi s végül herczegi méltóságra emelkedett Grassalkovich család 1841-ben fiágon kihalt s az uradalmakat 1850-ben leányágon gróf Hédervári Viczay Károly örökölte. De már 1851-ben az adósságok miatt el kellett árverezni, a mikor is a gödöllői és hatvani uradalmakat 7,300.000 forintért báró Sina György vette meg, a ki, valamint fia: Simon, a birtokot rendbe hozta s azt 1864-ben a „Societé belgique du Credit foncier ej industrielle de Bruxelles” nevű belga banknak eladta.
Ettől a banktól, illetőleg a vele egyesült „General Company for the promotion of Landkredit” czégtől a magyar kormány 1867 márczius 22-én kelt szerződéssel 1,840.000 forintért vette meg a gödöllő-hatvani uradalmat, a mely főleg erdőkből állott. A vételt az 1868: V. t. cz. alapján törvénybe iktatták és a birtokot, a mely a Gödöllő, Kerepes, Dány és Isaszeg községek határában fekvő majorságokból, továbbá az egerszegi, besnyői, babati, szentgyörgyi, nyiregyházai, szentkirályi és kisbagi pusztákból állt, az elidegeníthetetlen magyar királyi koronajavak állományába fölvették. Még 1867-ben hozzávásárolták a galgamácsai birtokot 488.000 forintért, 1868-ban az Esterházy-féle valkói, váczszentlászlói és galgahévizi uradalmakat 250.000 forintért és 1891-ben a nagyváradi káptalantól a szadai és veresegyházi erdőket 51.353 forintért.
