Állami intézmények.
Állami intézmények.
A vármegye területén a mezőgazdaság érdekében több állami intézmény keletkezett és ezenfelül a vármegye még abban a kedvező helyzetben is van, hogy fekvésénél fogva, a budapesti állami intézményeket is hasznára fordíthatja.
Igen üdvös hatással járt az államnak az az intézkedése, hogy évenként több érdemes gazdasági munkást és cselédet elismerésben és jutalomban részesít. Ezeket a gazdatársadalom együttműködésével, a törvényhatóság jelöli ki. Évente 8–10 gazd. cseléd és 8–10 munkás részesül 100–100 K jutalomban.
Népkönyvtárakat, szekrényekkel együtt, minden oly község és gazdakör kap a földmívelésügyi minisztertől, mely azt kéri és a könyvtár használásáról szabályzatot készít. Ezek a könyvtárak a gazdasági és általában a hasznos ismeretek terjesztésének hatalmas eszközei. Ilyen a vármegye területén 133 helyen van.
Népies mintagazdaságot az egyesület ajánlatára eddig ötöt állított fel a földmívelésügyi miniszter és pedig: Aszódon, Solton, Szabadszálláson, Tökön és Czegléden. Az utóbbi háromnak a felszerelése, öt évi működés után, az illető gazda tulajdonába ment át.
A vármegye mezőgazdasága érdekében az állam több intézetet és hivatalt alkotott és tart fenn. Ezek között első helyen a gödöllői korona-uradalom áll, mely nagy kiterjedésével és változó talajviszonyával a mezőgazdaságnak jóformán minden ágát felölelő tevékenységet fejt ki. – A pinczemesteri tanfolyam Budafokon. – Az állami méhészeti gazdaság Gödöllőn. – A baromfitenyésztő munkásnőket képező iskola Gödöllőn. – Az állami szőlőtelep Zsámbékon. – Az állami faiskola Budaőrsön, Gödöllőn, Váczon.
Kecskemét a vármegye területébe lévén befoglalva, az itteni állami intézmények a vármegye mezőgazdaságára is kihatnak. Van itt földmívesiskola, – állami szőlőtelep, – állami faiskola és vinczellér-iskola.
A mezőgazdaság érdekében a vármegye területén a következő hivatalok működnek: a gazdasági felügyelőség, az erdőfelügyelőség, a ker. kulturmérnöki hivatal, a törvényhatósági állatorvos, (és a járási m. kir. állatorvos minden járásban és r. t. városban), a szőlészeti felügyelőség Budapesten, Kecskeméten, továbbá a gazdasági vándortanár Kiskunfélegyházán, a méhészeti vándortanár Rákoscsabán, a selyemtenyésztési felügyelőség Kalocsán és Nagykátán és ezeken kívül az állandó gazdasági tudósítók intézménye.
