A pestis.
A pestis.
1739-ben Fruttus János bírósága alatt a várost a pestis veszedelme fenyegette, mely Bácskán át Szerbiából behurczolva, már Kecskemétre is átcsapott. A tanács a ragály ellen számos óvóintézkedést tett. Az egész várost árokkal vétette körül, az árkon belül töviskerítést s a kapukhoz őröket állítottak. Ezenkívül elrendelte a tanács, hogy a református templomban a ragály elmúlásáért könyörgéseket tartsanak s a lelkészek szentbeszédekben figyelmeztessék a népet a szükséges védekezésre. De minden intézkedés ellenére 1739 június 14-én a pestis Nagykőrösön is fellépett s tetőpontját októberben érte el, mely hónapban 1070-en haltak el pestisben. Novemberben a ragály kissé alább hagyott, de csak 1740 február havában szünt meg teljesen. Az egész idő alatt 2693-an estek a ragálynak áldozatul. 1740 márczius 10-én Kostyán Mihály, Pest vármegye kiküldöttének jelenlétében az egész várost házról-házra megvizsgálták. A Kecskemétről áthívott borbély és a pest-vármegyei főorvos a tanácsbeliekkel az egész várost végigjárták s meggyőződtek, hogy többé nincs pestises beteg a városban, a ragályban elhaltak ruháit pedig a városon kívül megégettették.
Nagykőrös. – 1. A városháza. – 2. A Kossuth-szobor. – 3. A ref. templom.
Nagykőrös. – 1. Postapalota és városi bérház. – 2. Részlet a Széchenyi ligetből. – 3. A városi szálloda.
