Szőlőmívelés.
Szőlőmívelés.
A homoki szőlők telepítésével Nagykőrösön is nagy lendületet vett a szőlőmívelés, annyival is inkább, mert a szőlő- és gyümölcs-termelés a város lakosságának már évszázadok óta kedvencz foglalkozása volt. A várost – kivéve dél felől – ma is minden oldalról régi szőlőskertek – itteni szólásmód szerint „szőlőhögyek” – környezik, egy-két száz év előtt pedig még a déli részen is, a merre ma szántóföldek vannak, szőlőskert volt, mert régi osztálylevelek sokszor említik a „Fekete högy”-et. A régi időben, a mikor még a szántóföldek alig adtak valami jövedelmet, a lakosok jövedelmi forrásai a szőlőhegyek voltak. Újabb időben az addig parlagon hagyott vagy legföljebb erdőültetésre használt homok rövid idő alatt benépesült szőlőtelepekkel s mint már említettük, a vonat az egész határban úgyszólván szőlőtáblák között halad. Ennek a mozgalomnak B. Tóth Ferencz volt a megindítója, a ki 1885-ben 142 kat. hold homokbuczkát vett a Csemőben s azt szőlővel telepítette be. Négy évi fáradságos munka árán mezei vasúttal lehordatta a buczkákat és a talajt egyenlővé tette, a mi maga 80.000 K-ba került. Ekkor beültette az egészet ezerjó, olasz rizling, kadarka és sauvignon borszőlő, továbbá chasselas, muskotály és otonel csemegefajtákkal. Arra a területre, a mely eredetileg 4544 K-ba került, a tulajdonos 15 év alatt a forgatással, karózással, trágyázással és építkezéssel 442.800 K-át költött rá. S hogy a föld értéke azóta mennyit nőtt, mutatja az, hogy ott, a hol Tóth Ferencz kat. holdanként 32 K-t fizetett, most 600 K egy kat. holdnak az ára s a melyért akkor még 20 K állami adót fizetett, annak a területnek ma 600 K az adója. A bokrosi telepen, a mely ezelőtt csordajárás volt, ma 50 hold van beültetve. Itt csinos présház van. Ennek a kezdeményezésnek a nyomán mindenfelé megindult a telepítés és a szőlővel beültetett homok területe már a 3000 kat. holdat meghaladja, a mióta azután a czegléd–csemői vasút is kiépült.
