Kiegyezés után.
Kiegyezés után.
A 18 évig tartó abszolutizmus nyomasztó adóztatási rendszere, valamint a rendezetlen magán- és közjogi viszonyok, bénítóan hatottak ugyan az új község fejlődésére; de a lendület annál nagyobb lett, midőn az 1867. évi szeptember hó 24-én megtartott közgyűlésen, az alkotmányos élettel együtt, új elüljáróság vette kezébe Ujpest sorsának irányítását. Az agilis elüljáróság azonban a világ minden részéről ide sereglett lakossággal szemben, különösen a rendfenntartás tekintetében, nehezen boldogul, mert ez minden hatósági intézkedésnek ellenszegül. A hatóság folyton kellemetlenségekkel állott szemben, habár hivatásának minden tekintetben megfelelni törekedett. Ezek a rendetlenkedők rontották Ujpest jó hírét, sőt 1874 márczius 7-én a lakosság nyilt lázadásban tört ki a rendet teremteni akaró elüljáróság ellen, s féktelenségükben a községházát felgyujtották s úgyszólvan földig lerombolták. Ez időtől kezdve azután a rend fenntartása czéljából, éveken át katonaság tartózkodott a községben. Közben Ujpest területe folyton növekedett, lakosságának száma szaporodott és hatalmas léptekkel haladt a fejlődés útján előre, úgy hogy míg 1870-ben csak 6722, 1880-ban már 11.669 lélekből állott a község lakossága. A fejlődés következtében mindjobban kezdte érezni a lakosság a községi szervezet nehézségét és mindinkább megnyilvánult az óhaj arra nézve, hogy Ujpest a községi szervezet bilincsét levetve, várossá alakulhasson át.
