Károly herczeg.
Károly herczeg.
Károly, Vöröskő várának örököse, Detrekő és Heidenreichstein ura, Bécsben született 1735 október 1-én. Hivatalos pályáját az alsóausztriai cs. kir. törvényszéknél kezdte, majd 1757-ben a cs. kir. udvari kamara szolgálatába lépett; 1762 deczember havában cs. kir. udvari tanácsos, 1774-ben a kamara elnöke lett s ugyanezen év július 18-án val. belső titkos tanácsosi méltóságot nyert. 1777-ben a magyar kir. udvari kanczelláriához helyeztetett át, alkanczellári minőségben. A következő évben (1778), a kitörőfélben levő bajor örökösödési háború miatt, II. Józsefhez küldetett, a ki ekkor a császári sereggel Bajorországban táborozott. 1779 márczius 12-én Zemplén vármegye főispánja lett és e méltóságában ugyanez év július 7-én iktatták be Sátoraljaújhelyen. 1780 június havában a budai magy. tud. egyetem megnyitásán királyi biztosként vett részt. II. József trónaléptével mindegyre nagyobb befolyást nyert az országos ügyek vitelében. Gróf Esterházy Ferencz halála után (1785.), az 1782 óta egyesített magyar- és erdélyországi kanczellária élére neveztetett ki és e rendkívüli fontos és felelősségteljes állásban, az uralkodó teljes megelégedését és elismerését vívta ki.
II. József csázár, 1782 november 18-án, sajátkezű levelével, az aranygyapjas rendet küldte neki, 1783 augusztus 14-én pedig magyar főudvarmesterré nevezte ki. 1787-ben a Szent István rend nagykeresztjét kapta. A II. József halála után egybehívott országgyűlésen, tapintatos fellépésével, rendkívül megnyerte a rendek tetszését, főleg az országgyűlés berekesztése alkalmával márczius 13-án mondott beszédével, mely nyomtatásban is megjelent. 1791 május 14-én, Pálffy János halála után, Pozsony vármegye örökös főispáni és a pozsonyi vár örökös kapitányi méltóságába iktattatott be. Midőn 1807-ben nyugalomba vonult, I. Ferencz, ki előzőleg már a Szent István rend gyémántcsillagát adományozta neki, ugyanez évi november 1-én, elsőszülöttségi joggal, osztrák herczegi rangra emelte. (A herczegi czímer, a herczegi korona és palást alatt, a grófi czímerrel mindenben megegyez.) Meghalt 1816 május 25-én Bécsben.
