Artikuláris helyek.
496Artikuláris helyek.
A pozsonyi vértörvényszék okmányai közt Pozsony vármegyéből csupán Literdi Tamás jókai református lelkész neve fordul elő. Lipót később évei sem hoztak a magyarországi református egyházaknak vallásszabadságot, mert hiszen éppen a soproni országgyűlés határozta meg 26. törvényczikkében az ú. n. artikuláris helyeket, ezekben engedvén meg csupán a szabad vallásgyakorlatot.
Pozsony vármegyében csupán két ilyen artikuláris (törvényczikk által engedélyezett) hely volt, és pedig Réthe és Puszta-Födémes. A kik tehát Pozsony vármegyében az evangyéliomi egyházak istentiszteletén részt akartak venni, azoknak Réthére vagy Puszta-Födémesre kellett menniök. Ezt a sérelmes törvényt csak az 1790/1. évi XXVI. t.-cz. törülte el. A míg érvényben volt, kiszámíthatatlan veszteséget és sok szenvedést okozott a hazai protestantizmusnak.
II. Lipót kora óta a pozsonyvármegyei református ú. n. „elárvult” (lelkész és tanító nélküli) egyházközségek lassan-lassan új életre ébrednek. Az 1820. évből fönmaradt egyházi népszámlálás adatai szerint Pozsony vármegyében már 9 egyházközség volt, még pedig Alistál 708, Deáki 456, Hodos 981, Mad 563, Padány 505, Réthe 436, Samarja 493, Zsigárd 695, Jóka 213 egyháztaggal (összesen 5050 egyháztag).
