Betegsegélyző pénztárak.
Betegsegélyző pénztárak.
A Pozsonyban az utóbbi évtizedben megnövekedett gyáripar felszaporodott munkásainak egészségügyéről országos érdek és kötelesség volt gondoskodni. Említettük fentebb azokat a czélszerű intézkedéseket, melyekkel jó és olcsó munkáslakások építésével egyesek a néphygienia érdekében nagy szolgálatokat tettek és érdemeket szereztek. Az országos intézkedések sorába tartozik a munkásbetegsegélyzőpénztár. Pozsonyban a kerületi betegsegélyzőpénztár 1893. január hó elseje óta az 1891. XIV. törvényczikk alapján létesült, melynek hatásköre a városon kívül kiterjed a vármegye pozsonyi, felsőcsallóközi, alsócsallóközi és malaczkai járás 22 nagy- és 151 kis-községére és 1 sz. kir. városra is; de működésének nemcsak súlypontja, hanem majdnem teljessége is a városra esik, a mi természetes, mert a nagy-ipar itt van konczentrálva. A pénztár vidéki ügyeit 30 bizalmi férfiú intézi, ezek kevés kivétellel a körjegyzők.
A pénztár tagjai e szerint vagy kötelezettek, vagy önként belépők. A pénztár 1893. január 1-e óta működik. Tagjainak száma az első esztendőben 9400 volt, 1903-ban számuk már 12,269-re emelkedett. A bejelentett betegek száma 1900-ban volt 10,861, 1901-ben 10,091, 1902-ben 10,783, 1903-ban 12,246. Keresetképtelenné lett ugyanez időben 4427, 4703, 3647 és 3579, a keresetképtelenek száma tehát az utóbbi 2 évben csökkent. A megbetegedések száma is fogyott; mert az 1895–99-iki időszakban 33–37 százalék vot a megbetegedések száma, 1901-ben is még 34.9%, ellenben 1902-ben leszállt 31.7, 1903-ban pedig már 29.1 százalékra. A keresetképtelenné váltak közül meghal évenként 8–8.8 százalék.
A járóbetegek ezelőtt az orvosok lakásán vizsgáltatták magukat, 1901. november 1-től a pénztár központi rendelő-intézetében van az ambulatórium, mely reggeli 9 órától esti 7 óráig tart. Hirtelen veszély idején a pénztári köteléken kívül állók is igénybe vették az ambulatóriumot. A pénztárnak Pozsonyban hat orvosa van; főorvos: dr. Glaser Károly, egyszersmind nőorvos is; rendelő-orvosok: dr. Penzelt Antal belbetegek, dr. Förster Lajos szembetegek, dr. Kugler Károly bőrbajosok, dr. Buchsbaum József gyermekbetegek részére. Az ambulatórium felerészét, különösen a sebészeti és fülgyógyászati eseteket dr. Hecht Dávid látja el, évi 2000 korona fizetésért. Az ambulatóriumot 1903-ban 10,374 beteg látogatta.
A pozsonyi pénztári orvosok évi fizetése 2400 korona, ezenkívül a vámon kívül tett orvosi látogatásokért külön fuvarbér, a szomszédos községekben végzett látogatásokért pedig a fuvardíjon kívül még külön 2 korona tiszteletdíj is jár. A főorvos évi fizetése 2000 korona. A vidéken 18 orvosa van a pénztárnak, kiknek fizetése a tagok számához képest van megállapítva.
A pénztár bevétele tíz évi működése óta 1903. deczember 31-ig összesen 1.879,479 kor. 47 fill. volt.
Működésének tíz éve alatt következő összegeket adta ki: Táppénz- és gyermekágyi segély: 830,089 kor. 39 fill. Bábapénz: 22,499 kor. 26 fill. Temetkezési segély: 49,256 kor. 88 fill. Gyógyszerek: 207,653 kor. 55 fill. Gyógyászati segédösszegek: 22,788 kor. 72 fill. Kórházi ápolás: 152,406 kor. 34 fill. Orvosok fizetése és külön fuvar: 204,548 kor. 77 fill. Központi rendelő intézet 393– abmulatorium – berendezése: 3041 kor. 26 fill. A rendelő fenntartása: 8776 kor. 68 fill. Betegellenőrzés: 21,356 kor. 93 fill. Összesen kiadott: 1.521,417 kor. 98 fill. Igazgatási személyi kiadás 10 év alatt: 212,660 kor. 83 fill. Dologi kiadás pedig: 100,777 kor. 32 fill. volt. Tartalékalapul elhelyeztetett 70,339 kor. 70 fill.
A gyárakban és ipartelepeken előforduló jellegzetes betegségek: ólommérgezés: nyomdákban, festék-gyárakban, kályhások közt; alszárfekély a téglagyárakban, karbunkulus a bőrgyárakban, vérszegénység a ruházati iparnál, légzőszervek hurutja igen sok ipartelepen, lumbago kőbányákban, téglagyárakban; sérülések, gyomorbántalmak az összes gyárakban előfordulnak; leggyakoribb azonban itt is a tuberkulózis, noha olyan ipartelepet nem lehet különösen megjelölni, mely a tuberkulozisnak lenne melegágya.
