Erdőgazdálkodás.

Full text search

Erdőgazdálkodás.
Habár a régmúlt időkben országszerte dívott helytelen vagy éppen semmilyen erdőgazdálkodás e vármegye területén is követőkre talált, mégis határozottan állíthatni, hogy e rendszertelen erdőgazdálkodás nem volt általános és az erdőségek túlnyomó része a nagyobb uradalmak és 4 szab. kir. város tulajdonában lévén, ezek idejekorán, már a mult század elején oly intézkedéseket léptettek életbe, melyek az erdőkezelést s az erdei haszonvételeket az akkori dők viszonyainak megfelelően szabályozták, fősúlyt helyezvén nemcsak az erdőjövedelem állandó biztosítására, hanem az erdő védelmére, erdőápolásra és az erdő sikeres felújítására is.
Mindezekhez járult még a vármegyebeli erdőségek dús vadállománya s ezzel kapcsolatosan a vadászat gyakorlásának nagyobb térfoglalása, mi miatt csak elenyésző kis erdőterületre szorítkozott az erdőknek legelőterület nyerése czéljából szükségelt kiírtása, vagy a letarolt vágásterületnek korlátlan legeltetése.
Az 1879. évi XXXI. t.-czikk az erdőtörvény 1880. évi június hó 1-én történt életbeléptetésével a vármegye területén is megvetette az alapját a rendszeres erdőgazdálkodásnak és az idézett törvényczikk általános rendelkezései a vármegye területén, a viszonyoknak és körülményeknek megfelelően, tényleg végre is hajtattak. A véderdők 2049 79 k. h. kiterjedésben s összesen 26 község határában kijelöltettek és kormányhatóságilag máris jóváhagyott rendszeres 283használati tervek szerint kezeltetvén, birtokosaik, a használati korlátozás mérvéhez képest, teljes adóelengedésben vagy adókedvezményben részesülnek.
A vármegye területén található s az erdőtörvény 17. §-ában felemlített összes kötött birtokokra s nevezetesen a törvényhatósági és községi, továbbá az egyházi testületi és személyi, valamint a hitbizományi és úrbéres közbirtokossági erdőkre nézve a rendszeres gazdasági üzemtervek elkészítve s kormányhatóságilag jóváhagyva lévén e birtokokban az erdőhasználatoknak minden neme, úgyszintén a legeltetés, tuskóírtás és alomszedés gyakorlása is megfelelően szabályozva, valamint a letarolt vágásterületeknek szakszerű és az előírt határidő alatt való pontos beerdősítése biztosítva lett.
E jóváhagyott használati és rendszeres gazdasági üzemtervek szerint: a véderdők 100 éves forda mellett szálaló üzemben kezeltetnek s az állab- és korosztályzati, valamint a helyi és talajviszonyok figyelembe vételével teljes használati tilalom alatt állanak, vagy pedig a használatok megfelelően korlátozottak. A rendszeres kihasználás alatt álló valamennyi kötött erdőbirtokból pedig 65.816.99 k. hold szálerdőüzemben kezeltetik, a fokozatos felújítási vágásmód vagy pedig tarvágások alkalmazása mellett egy része 60 és 80, túlnyomó része pedig 100 éves fordában és a többi 18.844.67 k. h. erdő sarjerdőüzemben kezeltetik, 20, 30 és 40 éves forda mellett.
Cserkéregtermelésre berendezett erdők a vármegye területén nincsenek s így a 20 éves fordában kezelt sarjerdők többnyire gyorsan növő s lágy fanemekből álló, ligeti erdőket alkotnak.
A vármegye területén fekvő s szabad magántulajdonú 70.059 k.h. erdőterületből, rendszeres gazdasági üzemterv szerint csakis a nagyobb és rendezettebb magánuradalmak erdei kezeltetnek, míg a kisebb magántulajdonú erdők üzemtervszerű kezelésben nincsenek ugyan, azonban a gazdálkodás ezekben sem tekinthető olyannak, mely az erdő állagát veszélyeztethetné, mert habár ezekben az erdőhasználatok nem is gyakoroltatnak mindenütt az állandóság szabályainak szigorú megtartásával, mégis, tekintettel ama körülményre, hogy a kihasznált vágásterületnek beerdősítése a törvényes határidőben jóformán minden magánerdőbirtokban végrehajtatik, s különben is a vágásoknak kilegeltetése általánosságban nem szokásos, a magánerdőségeknek gazdasági állapota is túlnyomóan jónak tekinthető. E magánerdőknek közel 60%-a szintén szálerdőüzemben, 40%-a pedig 20–30 éves fordájú sarjedrőüzemben kezeltetik.
Az erdőgazdálkodás a vármegye területén fekvő összes erdők legnagyobb részében belterjesnek nevezhető s kivételt e tekintetben csakis a Kis-Kárpát hegylánczolaton elterülő némely bükkösök tesznek, a melyek a nehezen megközelíthető fekvés, vagy az ott található faanyagnak csekély használhatósági értéke miatt jóformán kihasználatlanul állanak.
A kormányhatóságilag jóváhagyott gazdasági üzemtervekben kitüntetett, valamint a rendezettebb és nagyobb uradalmi erdőbirtokban közvetetlen tapasztalatok útján beszerzett becslési adatok szerint a vármegyebeli összes erdőségek évi fatermése átlagosan kat. holdanként 210 kbmt., s így összesen 327.609 tömörköbmétert tesz, melynek mintegy 35%-a, azaz 112.663 kbm. mint épületi, haszon- és szerszámfa, 65%-a pedig, azaz 214.946 kbm. mint tűzifa értékesíttetik.
Az évenként letarolt évi vágásterületnek rendszeres felújítása a bükkösökben és jegenyefenyvesekben természetes úton, a fokozatos felújító vágásmód alkalmazása mellett, a sarjerdőkben kezelt erdőnél pedig sarjadzás útján történik, olyképpen azonban, hogy a természetes fölújulás megtörténte után a vágásterületnek hézagai nemesebb fanemek csemetéivel ültettetnek ki és több erdőbirtokban – állabátalakítás czéljából – a bükkösök jegenyefenyőmaggal telepíttetnek alá.
A szálerdőüzemben kezelt erdei fenyvesekben és tölgyesekben azonban, a vágások mindenütt mesterséges úton, erdei lúcz- és vörös fenyő, továbbá tölgy- és kőriscsemetével vagy tölgymakkrakás útján erdősíttették be.A letarolt vágások ilyképpen való beerdősítése a vármegye területén fekvő öszes erdőkben ez idő szerint nagy igyekezettel s a viszonyoktól megengedett legjobb sikerrel történik.
284E kedvező körülmény abban leli magyarázatát, hogy míg a vármegyében a faértékesítési viszonyok elég kedvezők, sőt egyes vidékeken nagyon is jók, nemcsak a nagyobb s rendezettebb uradalmak tulajdonosai, de a volt úrbéres közbirtokosságoknak kiosztott erdők jelenlegi birlalói is a szükséges pénzáldozattól nem riadnak vissza, míg másrészt az erdősítéshez szükségelt csemeték a vármegye számos helyén a lehető legolcsóbban megszerezhetők, maga a nép pedig a vámegye több vidékén az erdősítési munkálatokkal ismeretes lévén, nem hiányzik az alkalmas munkaerő sem. Átlagosan 1890 holdra tehető ezeknek a vágásterületeknek a kiterjedése, melyek a vármegye területén fekvő erdőségekben mesterséges úton s elég jó sikerrel évenként beerdősíttetnek.
Az 1879. évi XXXI. törv.-czikknek a szakképzett kezelő erdőtisztek és elegendő számú, megfelelő őrzőszemélyzet alkalmazására vonatkozó rendelkezését, az e vármegye területén fekvő erdőségeknél pontosan hajtják végre. A vármegyebeli összes erdők kezelésénél ez idő szerint 13 törvényes szakképzettségű és 30, ezzel nem bíró, de gyakorlatilag képzett erdőtiszt, az erdőőrizet s erdővédelem biztosítása szempontjából pedig 93 szakvizsgázott erdőőr és 211 erdőszolga áll tényleges szolgálatban s így átlagosan 3628 k. h. erdő tartozik egy erdőtiszt kezelése és 513 k. h. egy erdőőr őrizete alá.
A vármegye területén fekvő s a kisebb községek, továbbá az úrbéres közbirtokosságok, valamint a kisebb egyházi személyek tulajdonában levő erdők az 1898. évi XIX. t.-cz. alapján az 1899. évi július hó 1-től kezdődőleg állami kezelésbe vétettek át és ezen összesen 14.130 kat. holdat tevő és 126 külön birtoktestet tevő erdőket a nyitrai m. k. állami erdőhivatal felügyelete és ellenőrizése mellett, a Pozsonyban rendszeresített m. k. járási erdőgondokság (egy kezelő m. k. főerdész és egy erdőgyakornok) kezeli. Pozsonyban van s az erdőfelügyelettel s az erdőkezelés ellenőrzésével egybekötött összes teendőket egy kir. erdőfelügyelő, egy kir. alerdőfelügyelő és egy szolgálattételre beosztott m. k. erdőmester végzi.
A közgazdasági tekintetekből befásítandó kopár területek beerdősítésére vonatkozó törvényes rendelkezések alapján a vármegye területén mintegy 4341 k. hold oly terület lett felvéve és van nyilvántartva, mely mint teljesen hasznavehetetlen, kopár terület, lassanként beerdősítendő volt. Hogy e téren mily örvendetes haladást és mily kedvező eredményt értek el, bizonyítja az, hogy e kopár területből a törvény életbelépte óta összesen 3024 k. holdat sikeresen s olykép fásítottak be, hogy e befásított területek máris az erdők közé soroztattak.
Ezek közül több befásítás, a földmívelésügyi m. k. miniszteriumtól évenként kitűzött erdősítési jutalmak elnyeréséért is sikerrel pályázott, mert Laksárújfalu község két ízben és pedig 200 és 500 kor., Búrszentgyörgy úrbéresei 800 kor., a búrszentmiklósiak 1000 kor., a búrszentpéteriek 800 kor., a székelyfalusiak 400 és 1000 kor., a gajariak 800 kor. és Besztercze község 100 kor. erdősítési jutalmat nyertek és ezenkívül az erdősítések tetemes költségeinek fedezése s így az erdősítés foganatosításának előmozdítása czéljából a szegényebb sorsú birtokosok és úrbéres közbirtokosságok a miniszterium részéről évenként anyagi támogatásban is részesültek s e czímen ez ideig 5234 kor. pénzsegélyt osztottak ki.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi