Házi ipar.
Házi ipar.
A házi ipar űzése az utóbbi időkben jelentékenyen terjed a nép között, ami – tekintve egyes vidékek nehéz megélhetési viszonyait – nemcsak közgazdasági, hanem társadalmi szempontból is rendkívül fontos. Állam és társadalom elismerésre méltón törekszik arra, hogy a nép szegényebb rétegeit, főleg télen át, munkával foglalkoztassa, a házi ipart megkedveltesse s az előállított készítmények kellő értékesítését elősegítse. Örvendetesen kezd tért hódítani az a tudat is, hogy a házi ipari czikkeket kereskedelmi úton kell és lehet legczélszerűbben értékesíteni.
Az e czélból fennálló egyesületek között első helyet foglalja el az Izabella főherczegnő ő fensége védnöksége és hathatós, lelkes közreműködése mellett fennálló „Izabella házi iparegyesület”, mely az egész vármegyére kiterjeszti működését, sőt már a szomszéd Nyitra vármegyében is dolgoztat.
323Az egyesület sikeres működését legjobban a foglalkoztatott munkásnők száma és ezek munkabére mutatja; e szerint pl. 300 szegényebb falusi asszony és leány dolgozott és pedig 140 az egyesület központi és vidéki telepein, 160 pedig otthon; az évi munkabérük 25,000 korona; a felhasznált anyag értéke 18,000 kor., a hímzési és varrási kézimunkák eladási értéke 57,000 korona volt.
A legtöbb vidéki telepen foglakoztatott parasztnők Nagyszombat vidékéről valók.
Hogy a Pozsony vármegyében fennálló nagyobb ipartelepek gyártási ágait, beosztását és üzemképességét bemutassuk, közöljük azok egy részének rövid leírását betűsoros rendben.
