Keresk. és iparkamara.
Keresk. és iparkamara.
A pozsonyi kereskedelmi és iparkamara az ország legrégibb kamarái közé tartozik s a legelső kamarákkal egyszerre keletkezett.
1850. évi augusztus hó 25-én alakult és területéhez tartozott kezdetben Pozsony, Felső-Nyitra, Alsó-Nyitra, Trencsén, Lipót, Bars, Hont, Nógrád, Zólyom, Árva, Túrócz és Komárom vármegye, valamint Pozsony, Szt.-György, Bazin, Modor, Nagyszombat, Somorja, Szakolcza, Nyitra, Érsekújár, Trencsén, Zsolna, Rózsahegy, Újbánya, Körmöczbánya, Selmeczbánya, Losoncz, Breznóbánya, Zólyom, Beszterczebánya, Korpona, Libetbánya és Komárom városok, öszesen 5.983,296 k. h. területtel és 1.849,053 lakossal. A mint idővel az ország közgadzasági viszonyai a kamarák szaporítását tették szükségessé, e területből 331kihasíttatott 1868-ban Liptó és Nógrád vármegye, valamint Rózsahegy és Losoncz város, 1881-ben Zólyom vármegye, Breznóbánya, Zólyom, Beszterczebánya, Korpona és Libetbánya városokkal, 1891-ben pedig Árva, Bars, Hont és Komárom vármegye, Újbánya, Körmöczbánya, Selmeczbánya és Komárom városok, úgy hogy a pozsonyi kamarai kerület jelenleg 2.668,412 k. h. területen működik.
A kamarának 32 beltagja van, a kik a székhelyen laknak és ugyanannyi kültagja, kiket a négy vármegyében a kereskedők és iparosok ötévenként választanak. A kamara tevékenységének legnyomatékosabb része a kiegyezést követő időre esik. E tevékenységnek fontosságát a kamarai kerület fejlett közgazdasági viszonyai mellett, Ausztriával szomszédos fekvése és ebből folyó élénkebb összeköttetése adja meg. Közgazdasági téren kifejtett tevékenységében szilárd következetességgel törekszik a pozsonyi kamara arra, hogy hazánk gazdasági termelésének versenyképessége mindenekelőtt az ország határain belül helyeztessék biztos alapokra és hovatovább teljesen felszabadulva Ausztriával szemben való alárendeltségi állapotából, érdekei megfelelő kereskedelmi szerződések kötésével a nemzetközi forgalomban is védelmet találjanak.
Pozsony. – A vörös híd
Körper K. felvétele
Súlyt vetett, különösen az utóbbi években, a termelési tényezők harmonikus együttműködése mellett, a hazai kereskedelem és ipar erőteljesebb kifejlesztésére és felvirágoztatására. Az Európaszerte meginduló vámpolitikai átalakulásra való tekintettel a kamara korán felemelte szavát Magyarország mezőgazdasági és ipari termelésének megfelelő értékesítése, illetőleg védelme érdekében és napirendre tűzte a független magyar kiviteli kereskedelem megteremtésének eszméjét, s ezzel együtt a konzuláris ügynek hazai közgazdaságunk érdekében álló kifejlesztését.
E működési irányelv körül jegeczesedik ki a pozsonyi kamarának minden más téren és részletkérdésekben kifejtett tevékenysége. A szakoktatás kérdésének meleg felkarolásával arra törekszik, hogy az új iparos- és kereskedői nemzedék a fokozott igényeknek megfelelő magasabb képzettséggel lépjen ki a gyakorlati életbe s hogy magasabb rendű különleges tanulmányi 332szakok, mint például az exportkereskedelmi ismeretek is, bevonassanak a szakoktatás körébe. A forgalmi eszközök, a tarifapolitika kérdéseiben nyilvánított véleményét, állásfoglalását, ugyanezek az irányelvek vezérlik s legutóbb a pozsony–bécsi villamos vasút kérdésében tisztán a hazai közgazdaság érdekeit sikerült kidomborítania.
A kamara készségesen ragad meg minden alkalmat, hogy kerületének magas színvonalán álló iparát kiállításokon megismertesse. A Pozsony városra és egész Nyugat-Magyarországra örökké emlékezetes 1902. évi országos mezőgazdasági kiállítás létrehozatalának egyik tényezője volt a pozsonyi kamara, a mely kiállításban a mezőgazdaság és a műipar közötti kapcsolat feltüntetésére nagyméretű házi és mezőgazdasági ipari kiállítást rendezett.
E kifelé irányuló működésében megnyilatkozó megállapodottsághoz harmonikusan simul hozzá ügyeinek rendszeressége is, melynek egyik legújabbi és legszebb emléke az új kamarai székház, hogy saját otthonában folytassa a hazai kereskedelem és ipar felvirágoztatása érdekében kifejtett működését.
