Keleti Gusztáv, szül. Pozsonyban, 1834 deczember 13-án. Pesten, majd Bécsben jogi tanulmányokkal foglalkozott, az előadások helyett azonban Rahl híres műtermét látogatta. Visszatérve, Eötvös József báró Loránd fiának lett a nevelője, majd, hajlamát követve, a festőművészetre adta magát. Több évig volt a müncheni akadémián, hol a tájfestésben tökéletesítette magát. „Elhagyott park” czímű festménye a nemzeti múzeum tulajdona. Tevékenykedett mint mű-kritikus is. 1862-ben Klette családi nevét Keletire magyarosította. 1867-ben a Kisfaludy-társaság, 1874-ben a M. Tud. Akadémia választotta meg rendes, illetőleg levelező tagjául. 1871-től a rajztanárokat képző intézet igazgatója, 1874-ben a műcsarnok igazgatója lett. 1880-ban pedig a kir. műipariskola igazgatója. Iparművészeti és képzőművészeti czikkei különféle szaklapokon és folyóiratokon kívül, a szépirodalmi és a napilapokban jelentek meg.
Önálló munkái: 1. A közképtárak, mint művelési tényezők. Pest, 1870. – 2. Idősb Markó Károly. U. ott, 1871. – 3. A képzőművészeti oktatás külföldön és feladatai hazánkban. Buda, 1879. – 4. Az Esterházy képtár eredeti fényképekben. (Szövegét írta.) Pest, 1871. – 5. A m. kir. országos mintarajztanoda és rajtanárképezde czélja, szervezete és tantervének rövid vázlata. Budapest, 1879. – 6. A Deák-szobor-ügy válsága. U. ott, 1881. – 7. Az Akadémia nagytermének felképeiről és művészeti díszítéseiről. U. ott, 1888.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.