Vizek.
Vizek.
Pozsony vármegye gazdag rónáit számos folyóvíz öntözi. Legnagyobb folyóvize a Duna, a melybe Pozsonynál szakad a megye és az ország határát 251alkotó Morva vize. A Morva-folyóba ismét a Kárpátokban eredő több kisebb patak ömlik és Pozsonynál úgy megduzzasztja a Dunát, hogy két ágra szakad, a Kis- és Nagy-Duna között, a számos apróbb sziget mellett a nagy Csallóközt alkotva. A Mátyusföldön keresztül folyik a Kárpátokban eredő Feketevíz és a Dudvág, melyek útközben számos mellékpatakot vesznek fel és a Kis-Dunaágat télvíz idején sokszor a kiöntésig duzzasztják. Keletről a Vág-folyó érinti jó darabon a megyei határt s néha – ha kilép a medréből – számottevő károkat is okoz. E nagyobb folyók mellett a megye egész területe gazdagon van erezve apróbb folyóvizekkel és patakkal, úgy, hogy míg egyrészt a talaj termékenységét elősegíti, addig, a néha túlsok nedvesség, mint fenékvíz és mocsár, a Csallóközben, a Dudvág mentén és a lapályokban nem ritkán késleltei, ha meg nem akadályozza a földek mívelését. A megye vízeiről e könyvben más helyütt kimerítően szólunk, itt csak azt említjük föl, hogy a vármegye gazdáit az okszerű gazdálkodási rendszer megteremtésében – habár rengeteg pénzáldozattal és teherviseléssel – a vármegyében fönnálló állami, megyei és társulati vízszabályozási vállalkozások is elősegítették.
A vármegyében ez idő szerint: A „Duna-folyamszabályozó m. kir. folyammérnöki hivatal”, a „Morva-folyószabályozás külön állami kirendeltség”, a „Vág jobbparti és Alsó-Dudvágvölgyi egyesült ármentesítő és belvíz levezető társulat”, a „Felső-Csallóközi ármentesítő társulat”, az „Alsó-Csallóközi ármentesítő és belvízlevezető társulat”, a „Pozsony vármegyei csatornavölgyi vízi társulat” és a „Súr-lecsapoló társulat” működik. Ez utóbbi kettő talajjavítás szempontjából, az előbbiek pedig ármentesítés czéljából keletkeztek.
