A protestantizmus Modorban 1573-ban lépett föl először nyiltan, Wolf Jakab prédikátorsága alatt. 1594-ben Agricola Gáspár jött ide Nürnbergből és itt alkotta iskolai szabályzatait. Hogy lakosai mily nagy súlyt helyeztek a művelődésre, bizonyítja, hogy a wittenbergi egyetem anyakönyveiben több modori hallgatónak a nevével találkozunk. Pázmány érsek jegyzékében a város, Modra néven, a pozsonyi prépost alatt álló plébániaként van fölemlítve, a mi azt bizonyítja, hogy itt az új hit terjedése nem semmisítette meg, legfeljebb gyengítette a katholikus vallást, sőt 1659-ben ennek újabb gyarapodásával találkozunk, mert ekkor szervezték újból parochiális egyházát, míg 1674-ben a szentbenedekrendiek kapták azt a templomot, melyet a tótajkú ág. h. evangélikusok építtettek. E mellé építették a benczések székházukat is, melyben a rend megszüntetéséig laktak. Mielőtt az evangelikusok templomukat felépitették, magánházban (most Maier Vilmos tulajdona) tartották istentiszteletüket. Ez a ház ma is a város egyik legérdekesebb műemléke, mert érdekes, régi bolthajtása remek stukkódiszítésekkel van ékesítve.
A város ma egyházi tekintetben felerészben katholikus, felerészben pedig ág. h. evangélikus. A Fő-utczában levő parochiális temploma Szent István tiszteletére van szentelve és 1873-ban épült. Ugyancsak a Fő-utczán állanak egymás mellett a német és a tót evangélikus egyházak. Ezek közül a németajkúaké 1680-tól 1834-ig épült. Építésének hosszú idejét az magyarázza meg, hogy egy izben a Rákóczy-hadai, majd pedig, 1708-ban a császári csapatok dúlták föl. Az ú. n. tót templom 1826-ban épült. Mindkettőt újabban renoválták és ezek is díszére válnak a városnak.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.