Ipar.
Ipar.
Modor hajdani tekintélyes iparát nemcsak a megnövekedett verseny, hanem közlekedési eszközeinek elégtelensége is tönkretette. A város korábbi vezetőinek és lakosainak a hibája az, hogy mikor a vágvölgyi vasút épült, azt nem Modor alatt, hanem Senkvicz felé engedték vezettetni, úgy hogy az állomás most a várostól mintegy félórányira van. Ennek következtében hajdan híres vásárai, kereskedelme és virágzó ipara hanyatlásnak indult annyira, hogy míg a mult század első felében még 44 posztókészítő és posztónyíró működött itt, addig ma egy sem; posztókallója, melyet XVIII. századbeli írók még említenek, szintén már rég megszünt, épp úgy papirmalma és bányászata is. Újabb időben a kereskedelem és az ipar terén némi lendület észlelhető.
Iparosai közül nagyszámúak voltak a fazekas-iparosok is és úgy ezeknek, mint a posztósoknak is, külön utczájuk volt. Azonban az itteni fazekasok nem tudtak versenyezni az újabb gyári termeléssel és ez az iparág lassanként annyira hanyatlott, hogy ma már csak néhány mester űzi. Az állam itt agyagipar-iskolát is alapított, de csakhamar beszüntette, és a helyiséget itteni fazekasok bérlik. Pedig a modori cserépipar termékei azelőtt messze földön keresettek voltak. A lakosok főterméke ma is a bor és itt csaknem mindenki szőlő-gazda. A szőlő-terület nagysága több mint 1000 hold és az 208átlagos évi bortermés, középtermést véve alapul, holdanként 18–25, tehát összesen 24–25.000 akóra tehető.
