A nemesi konviktus.
A nemesi konviktus.
Ezután a város legdíszesebb, legarányosabb régi épülete következik: a Pázmány-alapította nemesi konviktus, melynek mai épületét Mária Terézia emeltette (1747–54). Négyszögalakú, kétemeletes, impozáns épület s úgy magas és széles folyosói, mint lépcsőházai és gyönyörű termei a Mária Terézia korabeli építés méltó remekei. Az építést Grueber Ignácz jezsuita vezette. Ötvennél több teremből áll, melyek a modern igényeket is teljesen kielégíthetik. Maga az intézmény Pázmány hazafias gondolkozásának alkotása. Hazánk nemeseinek művelődésére 1624-ben 50,000 frttal s az évi 5000 frtnyi pizetummal alapítja s a jezsuiták vezetésére bízza. S mert az alaphoz II. Ferdinánd is hozzájárul 2000 frttal, „Kir. érs. nemesi konviktus” czímet viselt. Második megalapítója Telegdi János, kalocsai érsek, ki a mai épület helyén volt házát, még Pázmány életében, fölajánlotta s a szűk Káptalan-utczai Szabó-féle házból ide költöztek a növendékek. Később Telegdi hagyatékából még egy szomszédos házat kaptak s ettől fogva gyors fejlődésnek indulhatott. 1666-ig inkább a Telegdi-alapból élt, mert a pizetumot Pázmány halála után legtöbbször nem adták meg. Azért hivatalos iratokban is (a városi levéltárban is) Convictus nobilium Telegdyanus néven szerepel. 1666-tól fogva azonban a pizetumot rendesen folyósítják s az intézet szépen fejlődik. Már külön színházuk is volt s több egyetemi hallgató is volt köztük. Virágzása közben érte az 1683-iki tűzvész, mely után pusztulásnak indult. S mikor hamvaiból már némileg kikelt, II. Rákóczy Ferencz és Heister katonái sanyargatták s élték föl. 1714 után szinte megszünt. Mária Terézia újra szervezte s modern alapokra fektette. Az épület díszes, nagyszabású portáléján e fölírás van: Religioni, bonis artibus. MDCCLIV.
Délkeleti sarkán hatalmas kúpola alatt van, a konviktorok nyári kápolnája. A mennyezeten az Apokalipszis-ből vannak fantasztikus falfestmények.
Az új palota csakhamar benépesült s a legszebb reményekre jogosított. Nagy baj volt az, hogy ekkor már szerte hódított a jezsuita-ellenes áramlat s ez az ő munkásságukat is nagyon megnehezítette. Mikor azután 1773-ban a jezsuita-rendet eltörölték, attól fogva ex-jezsuita világi papok s pálosok vezették az intézetet. Az egyetem elköltözésekor az Adalbertinumban és Marianumban volt világi ifjakat itt helyezte el Batthyány primás. 1784-ben II. József meglátogatta s utána mindjárt beszüntette. A nagyszerű épület azután egész 1850-ig katonai iskola és invalidus-lakás volt. Scitovszky primás 1850-ben visszaállította, de az egykori alapítványokból s birtokokból csupán a pizetumot tudta számára visszaszerezni. Ezért alapja nincs is biztosítva. 39 alapítványi hely van s átlag 50 fizető növendék. A most ismertetett 3 nagy épület mögött jól gondozott, tágas kert terül el, mely a gimnázium és konviktus hygieniájára kedvező hatással van. A konviktusi épületben laknak a gimnáziumi tanárok is.
Ha a csaknem kizárólag földszintes házból álló Pék-utczát s a Felsőpatak-utczát magyarázatot nem igénylő nevén megemlítjük, el is mondtunk mindent, a mi a délészaki irányban parallel haladó utczákról szót érdemel.
Egyetlen nagyobb Kereszt-utczája a városnak az, mely a ferenczrendiek mögötti kiskaputól a plébánia-templom mögötti kapuig halad s 3 utczát foglal magában: a Színház-utczát, mely a színház keletkezéséig Ferencziek-utczája néven szerepelt, a Nagy Lajos-utczát s a Szeminárium-utczát. Közben van a Főtér, melyről már szóltunk.
