A város leírása.

Full text search

A város leírása.
A város fejlődését elősegítő és akadályozó tényezők futólagos megemlítése után áttérhetünk a mai Nagyszombat ismertetésére. Két főrészből áll: belső és külső városból.
A belvárosi rész a régi falaktól határolt négyszögalakú terület. Ez a régi Nagyszombat. Ferdinánd 1551-ben szabályozta az építést és elrendelte, hogy az egyes házakhoz telkek – udvarok és kertek – tartozzanak. Ettőlfogva még jobban meg volt nehezítve az építkezés. Kívül építeni azonban nem volt szabad s 1601-ben a meglevőket is lebontatták. De tanácsos sem volt ez a külső építkezés, mint azt a nemsokára megkezdődött hosszas hadjáratok igazolták.
A falnégyszög egyes részeit, főképpen a déli s északi oldalon, 1820 és 1840 között lebontották. A déli fal hossza 420 m., az északié 470 m., a keletié 715 m. a nyugatié 817 m. A belső város területe (de nem e hiányos falakból konstruálva) 615,890.346 m2; a külső városé 1.593,751.145 m2; tehát az egész város területe 2.209,641.491 m2. A város határa (nem számítva a város területét) 10,473 hold és 1159 négyszög öl.
A városnak csaknem dél-észak irányában elhelyezkedő négyszök alakját a középtől kissé nyugatra, szintén dél-észak irányban a főutcza szeli át s 180kelet-nyugati irányban, a főtéren át, a fő keresztutcza két egyenlő részre: Alsó- és Felső-hosszú utczára osztja. A főutczával párhuzamosan halad a többi, és pedig: nyugatra a Gabona-utcza és a Ferencziek-utczája, keleti oldalán a Pálosok utczája, Alsópatak-utcza, Pék-utcza, Felsőpatak-utcza; ezektől keletre csaknem velük párhuzamosan: a Simor János-utcza s folytatása a Szt. János utcza; ezektől keletre, velük párhuzamosan: a Béla király-utcza, Jeruzsálem-utcza, Jericho-utcza; végül a déli és északi s részben a keleti oldalon a XIX. század elejétől fogva a falakhoz épített Alsó- és Felső-bástya-utcza. Az említett kereszt-utczán kívül van még vagy hat kereszt-utcza, melyek azonban csak sikátoroknak nevezhetők; az egyetlen Alsópatak-utczát kivéve, nem is lakhatók, annyira szűkek.
A mint a vasúti állomásról jövet, a honvédemlékhez jutunk, ott kezdődik a Fő-utcza. Kelet felől a kir. járásbírósági és telekkönyvi hivatal helyisége, nyugat felől pedig a messze vidéken jó hírnévnek örvendő Polniczky-szálló nyitja meg. Ez az utcza elég széles, kocsiútja jól kövezett, gyalogjárója azonban nem felel meg a modern igényeknek. Épületei kétharmadrészben emeletesek, a többi földszintes. E helyen megemlítjük, hogy a város házai általában igen régiek s mai emeletes magánépületei legnagyobbrészt a XIX. század elejéről valók. Hat középületén kívül csak egy kisszerű magánháza kétemeletes, azt is egy esztergomi kanonok s városi plébános építtette (Schwartzer, 1770). A Fő-utcza házainak jórészét főurak s köznemesek építtették. Az Esterházyaknak, Zichyeknek, Illésházyaknak, Tolvayoknak, Pybereknek s Bencsikeknek voltak itt házaik.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi