Csákány.
Csákány.
Csákány, a Felső-Csallóközben, a pozsony–dunaszerdahelyi vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség, 48 házzal és 347, róm. kath. vallású lakossal. E község 1254-ben a czisztercziek pilisi apátságának birtoka, s állítólag volt itt a rendnek klastroma is. Valószinű, hogy csak a csötörtöki káptalannak volt itt háza, mert kalstromról semmiféle történeti adat nem szól. A pápai tizedszedők jegyzékében Chaqana elferdített alakban szerepel. Az 1553-ik évi portális összeírásba a győri püspöknek 13 portája van felvéve. A XVI. században a zirczi apátság morvákat telepített ide. A község még a mult század elején tót volt, de lakosai azóta megmagyarosodtak. Ma a m. kir. államkincstáré, melynek birtokában itt nagyobb kastély is van. E manzard-tetős és négy sarkán tornyokkal ellátott emeletes kastélyt Szelepcsényi György érsek 40építtette és a zirczi apátságnak adományozta, melytől az államkincstár 1902-ben, a birtokkal együtt, telepítési czélokra megvásárolta. A községnek ősi temploma volt, mely azonban már rég elpusztult. Mai templomát Szelepcsényi érsek építtette, a mint azt a szentélyben elhelyezett márványlap latin fölirata magyarázza. 1824-ben átalakították. A határában levő Apáczaföld nevű terület a zirczi apáczáké volt. A község postája és vasúti állomása Csötörtök, távírója pedig Fél.
