Felsődombó.
Felsődombó.
Felsődombó, a Kis-Kárpátok alatt fekszik. Tót kisközség, melynek 65 háza és 398 róm. kath. vallású lakosa van. E községet 1277-ben IV. László király Kunta fia Serefel comesnek adományozta. A XVI. század elején fele a szomolányi uradalomhoz tartozik, másik fele pedig a Kéthelyi családé. Ez időben Felső- és Kis-Dombó néven szerepel. A Kéthelyi család a maga részét 1516-ban guti Országh Ferencznek és Imrének zálogosítja el, később azonban a Kéthelyiek visszaváltják. 1590-ben a község fele Sándorffy Miklós kezén volt, de azután ezt a részt is a Kéthelyiek kapják, a kik ekkor már Ormándy néven is szerepelnek. Az 1553-iki portális összeírásban Losonczy Istvánnak 15 portája adózik. 1600-ban már Nyáry Sárát és fiát Pálffy Tamást találjuk a félbirtok uraiként említve. 1647-ben Ormándy Miklósé. 1682-ben az Erdődyek is birtokosok lesznek itt, a kik lassanként az egész falut magukhoz váltják. Ez azután örökösödés útján a Pálffy családra száll, és ma is Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka. A községnek német és tót neve is ismeretes volt Oberdubován és Horne Dubove alakban. A községet 1886-ban nagy tűzvész pusztította el. Temploma 1723-ban épült, az ősi templom helyén. A községhez tartozik Szárazpatak major. A falu postája Dejte, távírója és vasúti állomása pedig Nádas.
