Felsőlócz, vágvölgyi tót kisközség 54 házzal és 397 róm. kath. vallású lakossal. A legrégibb időben csak egy Lócznak van nyoma. Később azután, a XVI. században Kis- és Nagylócz szerepel. Lócz néven 1498-ban találjuk először említve, a mikor II. Ulászló mint a hűtlenségbe esett Zerhazi Zerhas Márton és László birtokát Illyés Györgynek és Mátyás váradi püspöknek adományozza. 1529-ben találjuk először Nagylócz néven említve, a mikor Csorba János deák, gyermekek nem létében, itteni pusztarészét Illyésházi Illyés Tamásnak és Moltejedi Illyés Ferencznek hagyományozza. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni birtokukon. 1542-ben a máriavölgyi pálosokat iktatták be némely itteni birtokokba. Az 1553-iki portális összeírás szerint Illésházy Tamás 13 és Csorba Farkas hat portája adózó. 1609-ben még mindig az Illésházyak szerepelnek, a XVII. század vége felé pedig a Beniczky család és a nemes ifjak nagyszombati konviktusa, a XVIII. században az Ambró, Benczik, Zabafy, Kádas, Hrabovszky, Prileszky és a Frankner családok bírják. A török világban a törökök a lakosok egy részét felkonczolták, más részét rabságba hurczolták és a falut felperzselték. 1703–11 között háromszor leégett. Most Fekete Aladár bárónak és Springer Gusztáv bárónak van itt nagyobb birtoka és kastélya, mely utóbbit még 1820-ban Prileszky Ferencz építtetett. A községben nincs templom. Postája Nagybresztovány, távírója és vasúti állomása pedig Lócz-Bresztován.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.